A középkort valamennyire is ismerők körében a keresztes háborúk az említett korszak egyik jellegzetes eseménysorozataként jelennek meg, úgy nemzetközi, mint hazai téren. Azonban míg hazánktól nyugatra „keresztes háborúkként” a rendszeresen, a Közel-Keletre vagy Észak-Afrikába meginduló, eredménytelennek tartott hadjárat-sorozatokat értik, addig nálunk a „keresztet felvett, a pogányok ellen induló harcosok” képe leginkább a Luxemburgi Zsigmond által a Balkánra vezetett 1396-os hadjáratra vagy a Dózsa-féle parasztfelkelésre, tehát inkább a keresztes háborúk ún. kései időszakára asszociálnak. A korai keresztes hadak magyarországi átvonulásának kérdései, illetve az – egyébként ténylegesen is rövid – magyar részvétel az ötödik keresztes hadjáratban ezzel szemben háttérbe szorulnak, még a felsőoktatás berkein belül is igen ritkán találkozik vele a keresztes háborúk után érdeklődő. Véleményem szerint ez részben abból is következik, miszerint a keresztes háborúkra – úgy az egyes hadjáratokra, mint a teljes eseménysorozatra - gyakorolt magyarországi hatás inkább közvetetten és nem mindig egyértelműen észrevehetően jelentkezett, annak ellenére sem, hogy az ország igen gyakran szolgált a szárazföldön átvonuló keresztes hadak egyik állomásaként. Ettől eltekintve volt aktívabb magyar részvétel is a keresztes háborúk történetében, de azt a legjobb esetben is epizodikusnak, katonai vagy politikai szempontból megkérdőjelezhető értékűnek lehet tekinteni. Jelen szakdolgozatom tehát részben az ehhez kapcsolódó ismeretek bővítését is célozza. Szakdolgozatommal arra próbálok választ adni, miért van az, hogy a korai keresztes hadjáratokban Magyarország – szemben több más, korabeli európai állammal – meglehetősen korlátozottan volt jelen, ugyanakkor mi lehet az oka annak, hogy a kései keresztes háborúk időszakában a középkori magyar állam erőteljesebben és tevékenyebben vett részt, illetve hogy a magyar hatások miképpen érvényesültek a korabeli nemzetközi és hazai megítélés tekintetében. Dolgozatomban elsősorban az első, a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik keresztes hadjáratot, a keresztes háborúk utómozgalmait – mint például az 1396-os, a nikápolyi csatával végződő hadjáratot vagy az 1440-es évek összecsapásait az oszmánok illetve a egyes balkáni államok és Magyarország között - illetve az azokra gyakorolt magyar hatást tárgyalom.