A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) populációinak vizsgálata és élőhelyeinek ökológiai állapotértékelése a Tisza vízgyűjtőjén
| dc.contributor.advisor | Nyeste, Krisztián József | |
| dc.contributor.advisor | Antal, László | |
| dc.contributor.advisor | Sallai, Zoltán | |
| dc.contributor.author | Somogyi, Dóra | |
| dc.contributor.department | DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-05-08T07:57:45Z | |
| dc.date.available | 2020-05-08T07:57:45Z | |
| dc.date.created | 2020 | |
| dc.description.abstract | A lápi póc (Umbra krameri) hazánk természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb halfaja. Az élőhelyének számító tiszta vizű, vízi növényzettel gazdagon benőtt mocsarak és lápok kiterjedése a XIX. századi folyószabályozási munkálatokat követően jelentős mértékben lecsökkent, mely maga után vonta a Kárpát-medencében élő állományok méretének csökkenését. A fennmaradó populációk a megmaradt mocsarakban, lápokban, valamint ún. másodlagos élőhelyeken találták meg életfeltételeiket, egymástól meglehetősen elszigetelve. Napjainkban a fennmaradt állományokat számos tényező veszélyezteti, mint például a fokozatosan melegedő klíma, a változékony vízjárás és kiszáradások, az antropogén eredetű, kiváltképp a mezőgazdaságból és szennyvízbevezetésből származó kémiai szennyezések, valamint a másodlagos élőhelyein végzett kotrások. Mindezek mellett talán a legnagyobb problémát az adventív fajok térnyerése, kiváltképp a XX. század végén megjelenő inváziós amurgéb (Perccottus glenii) jelenti. Azonos habitat és táplálékpreferenciájuk kompetíciót eredményezhet a két faj között, továbbá az amurgéb agresszívebb magatartása és gyors növekedése révén a lápi póc predátorává is válhat. A korábbi évek populációgenetikai vizsgálatai alapján a Kárpát-medencében élő lápi póc állományok két nagyobb, evolúciósan szignifikáns egységre oszthatók, melyek a Duna, valamint a Tisza vízgyűjtőjével egyeznek meg. Mivel a korábban említett veszélyeztető tényezők, főleg az amurgéb terjedése a Tisza mentén élő populációkat fenyegeti elsősorban, így munkánk során az itt élő pócállományok felmérését, élőhelyeinek halalapú ökológiai állapotértékelését, továbbá az azokat veszélyeztető tényezők feltárását végeztük el. | hu_HU |
| dc.description.course | Hidrobiológus | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 61 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/286288 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | lápi póc | hu_HU |
| dc.subject | amurgéb | hu_HU |
| dc.subject | inváziós faj | hu_HU |
| dc.subject | diverzitási index | hu_HU |
| dc.subject | halalpú ökológiai állapotértékelés | hu_HU |
| dc.subject | EU VKI | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Környezettudományok | hu_HU |
| dc.title | A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) populációinak vizsgálata és élőhelyeinek ökológiai állapotértékelése a Tisza vízgyűjtőjén | hu_HU |