An important basis for the development of new rural development practices is the re-creation of supply chains. SFSCs (Short Food Supply Chain) are also capable of breaking the system of long, complex industrial chains. In the case of SFSCs, producer-consumer relations are “shortened” and redefined. After exploring the literature, I came to the conclusion that short supply chains are receiving more and more attention nowadays, and more and more forms of operation are appearing in Hungary as well. The promotion of local products has been helped by a number of programs in recent years. I have found that the international literature presents the operation of RELs in the form of a case study. The primary aim of the study was to search for international examples that can form a basis of comparison for the organizations operating in Hungary, especially in Hajdú-Bihar County. After that, I presented specific networks operating in Hajdú-Bihar county, four networks were identified. Finally, I discussed the results of a questionnaire survey between REL members. In summary, 80% of the respondents believe in the viability and economical operation of RELs. Most identified the development of information technology as an area of operation to be developed. Farmers would be willing to strengthen direct sales in order to make product production economical. 88% of producers sell in local, producer markets. They are basically satisfied with the functioning of the producer market and also consider it economically satisfactory to sell on the producer market.

Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSCk (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.