A vadgazdálkodási és vadászati szakma sem vonhatja ki magát a körülötte zajló társadalmi, politikai és gazdasági eseményekből. Szükségesnek tartom tehát szólni a vadgazdálkodás és vadászat jelenlegi nehéz helyzetéről, mert ez a dolgozat csak akkor lesz teljes, ha felvetjük a problémákat, és ebből adódóan meghatározzuk a jövő feladatait. Az 1996. évi LV. Törvény szélsőséges jellegű hatásai elcsitultak, de felerősödött az a szemlélet, hogy aki vadászni akar, annak gazdálkodni kell, ami a jelen közgazdasági környezetben nem kis feladat! A vadászati eredmények azt mutatják, hogy a vadgazdálkodás irányvonala jó és hatékony, kivétel az apróvad-gazdálkodás.

Az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek a hazai vadállomány mennyiségében és területi eloszlásában. Hosszú távon csak megfelelő adatok, elemzések és összehasonlítások birtokában ítélhetjük meg, hogy az egyes régiók, illetve régión belüli vadászterületek a változó környezeti feltételek között milyen lehetőségeket biztosítanak a vadgazdálkodás számára. A vadászterületek értékének becslésében és a korrekt összehasonlításban szerepe lehet az ökonómiai vizsgálatoknak.

Az EU-hoz történő csatlakozás a vadgazdálkodás számára kedvező lehetőségeket teremthet. A vadgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó turizmusból keletkező többlet-termelést, illetve bevételi lehetőségeket az EU nem korlátozza sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal. A KAP alapvető céljaihoz, tartozik, hogy a környezeti terhelést csökkentsék és fenntartsák a biodiverzitást és a külterjes természeti rendszerek támogatását, összességében ez pozitív lehet a vadgazdálkodás számára. A piaci viszonyok erősödése előtérbe helyezte a vadgazdálkodás ökonómiai vizsgálatát. A bevételek és kiadások részletes elemzése alapján lehet meghatározni egy-egy vadászterület értékét, és ezek az elemzések adnak lehetőséget a vadászterületek összehasonlítására. A szakdolgozat tényekkel igyekezett alátámasztani, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be a magyar vadászatban ill. vadgazdálkodásban. Egyértelmű, hogy a bevétel orientált, a kiadásait a vadászat értékesítésből fedezni kívánó, üzemszerű termelési modell komoly válságba került. Ennek kialakulásában igen sok tényező játszott szerepet, melyek jelentős része nem függ össze a vadgazdálkodással, de jó néhány eleme a vadgazdálkodás szereplőinek döntésétől függően változott. A természetes apróvadállomány nagymértékű csökkenése mára ténnyé vált, s ebben a mesterséges apróvadtenyésztés túlzó mértékűvé válása mellett az egyes ragadozó vadfajok egyre intenzívebb védelme is meghatározó szerepet kapott. A bevételek állandó növelési kényszere miatt bekövetkezett a nagyvadállomány jelentős növekedése, s ez magában hordozta egy ökonómiai spirál kialakulásának lehetőségét, amelyben a mind magasabb költségek egyre több és több nagyvad tartását indukálták.