Amikor elkezdtem a dolgozatot már akkor is tudtam, hogy nagyon nehéz témához nyúltam, ami nem mentes az érzelmektől. Ezért sem könnyű az ilyen természetű ügyekben a döntést a bíróságra bízni. Már az együttélés megszakadásakor a szülői felügyeleti jog gyakorlása és azzal összefüggésben a kapcsolattartás rögzítése jelenti a legnagyobb gondot az esetek túlnyomó többségében. Még akkor nem is sejtik a szülők, hogy milyen nehéz a határozatok betartása, és mennyi rugalmasságot, empátiát követel a felektől az együttműködés. A végrehajtási eljárások során próbálnák az egymással szembeni vitáikat rendezni, pedig az is csak merev, bürokratikus megoldás lehet. Hol van ebben a történetben a gyermek? Miért nem látják be a felek, hogy a gyermek számára mindkét szülő fontos akkor is, ha az életközösség felbomlik? Az alkotmánybíróság határozata szerint „a gyermek ember, akit minden olyan alkotmányos alapvető jog megillet, mint mindenki mást, de ahhoz, hogy a jogok teljességével képes legyen élni, biztosítani kell számára az életkorának megfelelő minden feltételt felnőtté válásához.” Ebben fontos szerepet játszik a szülőkkel, nagyszülőkkel való kapcsolattartás. Dolgozatomban igyekeztem a törvényi szabályozás mellett olyan eseteket is leírni, amelyek jól példázzák a különböző szülői magatartások vizsgálatának bonyolultságát, a bírósági döntések korántsem egyszerű voltát. Kutatásaim során megannyi jogeset vizsgálatán keresztül nagyon szemléletes és gyakran igen meglepő fordulatokkal teli esetekkel találkoztam. Azért tartottam fontosnak egy egész fejezetet szentelni a Jogellenes gyermekelvitel témakörnek, mert azt gondolom, hogy napjainkban és a jövőben megnövekszik az ilyen esetek száma a külföldi tartózkodás, munkavállalás, tanulmányok miatt. Aktuálisnak tartottam a rendkívüli helyzetről szóló fejezetet is, mert napjaink fő problémája a világjárvány miatt kialakult helyzet, ami természetesen hatással van a kapcsolattartásra is. A bíróságoknak nem lesz egyszerű megítélni, adott esetben indokolt volt-e a kapcsolattartás elmaradása, vagy csak visszaélés történt a járványügyi helyzettel. Amikor végrehajtási eljárásra kerül sor, kiderül az esetek többségében, hogy a felnőttek nem képesek feldolgozni a másik által okozott sérelmeket, és a megtorlás eszköze lesz a gyermek. A jogi eszközök kölcsönös szülői együttműködés nélkül nem lehetnek sikeresek az ilyen természetű ügyekben. A szülői együttműködést hivatott segíteni a mediátor, aki feltétlenül a gyermek érdekében szakemberként igyekszik egymáshoz közelíteni, a legjobb megoldás felé terelni az ügyben érintetteket. A kapcsolattartás végrehajtása abban segíthet, hogy védje a gyermekek jogait, hogy jobb együttműködésre sarkallja a feleket és megértsék, gyermekük érdeke mindennél fontosabb. A végrehajtási eljárásokban is legfontosabb cél a szülők jobb belátásra bírása.