Kutatásom célja, hogy felmérjem a háziorvoslás szerepét a foglalkozási betegségek és a munkabalesetek felderítésében, prevenciójában és kontrolljában. Magyarországon egy meglehetősen elhanyagolt és el nem ismert szakterületről van szó. Szeretném felmérni, hogy jelenleg milyen foglalkozási megbetegedésekkel találkozik egy háziorvos praktizálása során, ezek az esetek miként kerülnek felismerésre, mik azok a vizsgálatok, amelyek segítenek egyes esetek felderítésében, hogyan történik egy foglalkozási betegség kivizsgálása, therápiája és kontrollja. Az adatgyűjtésem során korán felismertem, hogy a háziorvos és az foglalkozás-egészségügyi orvos (üzemorvos) nexusa meglehetősen fontos, és megkerülhetetlen a teljes körő diagnosztika és kezelés szempontjából. Következésképpen a háziorvosok mellett üzemorvosok működését és feladatkörét is vizsgáltam. Magyarországon a foglalkozási betegségek és a munkabalesetek száma exponenciális csökkenést mutat. Ennek okát több szempontból is vizsgáltam, mely során olyan következtetésekre jutottam, amelyek kimondva, vagy kimondatlanul, de jelen vannak a foglalkozás-egészségügyben. Végső soron az adatgyűjtés során egy további kérdés vetődött fel, mégpedig az adatgyűjtés nehézségei. Erre több magyarázatot is kaptam, részben a munkavédelmi rendszer, részben a foglalkozás-egészségügyi orvos szemszögéből. Jelenleg Magyarországon a munkavédelemmel és a munkabalesetekkel a NMH (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság, Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya foglalkozik. A foglalkozási betegségekkel, illetve expozíciós esetekkel elősorban a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, míg a munkabalesetekkel elsősorban háziorvos találkozik. Ez a megoszlás csupán dokumentációs fenomén.