A bioetanol alapanyag termelés technológiai és gazdasági kérdései

Abstract

Az iparilag fejlett országokra az élelmiszer túltermelés jellemző és évről-évre egyre több energiát használnak fel, melynek túlnyomó többsége fosszilis. A növényi eredetű folyékony energiahordozók szerepe és fontossága a jövőben erősödni fog. Elemzésünk helyszíne az Észak- alföldi régió, mely az agrárgazdaság szempontjából számos kompetitív előnnyel rendelkezik, köztük éghajlati és talajtani adottságai, ebből kifolyólag sokféle növény termesztését teszik lehetővé. A kukorica az egységnyi termőterületen az egyik legnagyobb energiát megtermelő növény. Vetésterülete a legnagyobb 2007-ben 279.416 ha-on 1.974 ezer tonna kukorica termett. Felhasználási formái: takarmány (szarvasmarha, sertés, baromfi), élelmiszer, ipari (üzemanyag, keményítő, édesítő, fogyasztási alkohol) és export jellegű. A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma kiterjedt kutatási tevékenységet folytat a bioetanol alapanyag, illetve az alapanyag feldolgozása tekintetében. A kutatási eredmények alapján a felhasznált alapanyagok közül legjelentősebb a kukorica. A régióban nagy területen termesztenek kukoricát, amely a létesülő bioetanol gyárak alapanyagának nagy részét adni fogja. Két gazdasági évet vizsgáltam meg a bioetanol alapanyag előállítás szempontjából 2006 és 2007-es évet. 2007-ben öntözött és szárazgazdálkodásos szcenáriót is figyelembe vettem. A vizsgált két gazdasági év ökológiai szempontból eltért egymástól. 2006-ban kedvező csapadék ellátottság volt jellemző. 2007-ben a hozamokat kedvezőtlenül befolyásolta az aszály. Az értékesítési árakat meghatározta, hogy 2006-ban kínálati, míg 2007-ben keresleti piac volt jellemző. A kedvező piaci ár 2007-ben ellensúlyozta a hozamkiesést. Mindkét évben a termesztés jövedelmező volt. A támogatások jövedelemképzőként funkcionáltak.Az időjárási szélsőségek valószínűségének növekedése, valamint a költség-jövedelem vizsgálatok eredményei miatt javasoljuk, hogy a táblák öntözhetővé tételét ahol lehetséges. Vizsgálataimat kiterjesztettem a bioetanol előállítás költségeire is. Ezek alapján – bioetanol alapanyag és gyártási költségek elemzése – meghatároztam, hogy a „tiszta” etanollal működő gépjárművek többlet beruházási költsége hány km megtétele esetén térül meg évente és a teljes üzemidő alatt.