A családi viszonyok alakulása az '50-es évektől napjainkig
| dc.contributor.advisor | Valuch, Tibor | |
| dc.contributor.author | Tamás, Elza | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-05-10T05:30:14Z | |
| dc.date.available | 2011-05-10T05:30:14Z | |
| dc.date.created | 2011-03 | |
| dc.date.issued | 2011-05-10T05:30:14Z | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom eredeti célja az volt, hogy egy 100 mintás, reprezentatív, több generációt érintő empirikus adatfelvétel alapján felmérjem a magyarországi családok szerkezeti átalakulásának főbb tendenciáit, és összehasonlítást adjak a nemzetközi és hazai kutatások eredményeivel. Szakdolgozatom első felében a szakirodalom, és a statisztikák alapján mutattam be mit jelent a család és milyen új együttélési formák alakultak ki hazánkban és külföldön egyaránt. A 20 kérdésből álló kérdőíves felmérés elemzésével állapítottam meg a 21. századi család helyzetét. Ezt táblázatokkal, ábrákkal szemléltettem. Dolgozatom elsődleges feladata, hogy igazolja és alátámassza hipotézisemet: - a tradicionális családmodell, megdőlése összefügg a párválasztási szokások változásaival, a házasság és a válások számának változásával, a gyermekvállalási kedv csökkenésével. Hipotézisem igazolódott, hiszen a családmodell változását elsősorban a párválasztási szokások átalakulása eredményezte. Ezt elsődlegesen a házasság intézményének népszerűtlené válása és a válások számának nagy mértékű növekedése is igazolja. Minden nagyban befolyásolja a gyermekvállalást. A vizsgált időszakban az 1950-es évektől napjainkig a családok átlaglétszáma csökkent, és csökkenő tendenciát mutat az együtt élő többgenerációs családok száma. Megváltoztak a családi formák és új kapcsolattípusok alakultak ki. Hazánkban nőtt az egyedülállók száma, ide értve az elváltakat vagy özvegyeket. A szingli lét népszerű lett a mai fiatalok körében, mert a hosszú távú kapcsolatokhoz vállalniuk kell az elkötelezettséget és a másikhoz való alkalmazkodást is. 1950 óta rohamosan csökkent a gyermeket vállaló és a többgyermekes családok száma. A gyermekvállalást befolyásolja nők munkaerő-piaci szerepe, és a nők karrier utáni vágya. A nők is családfenntartók lettek, de munkájuk mellett a háztartási munkák javarészét is ők végzik. A válás ma már elfogadott megoldás, és könnyen hozzák meg az emberek ezt a döntést. Az elmúlt 60 évben a válások száma nő, mára már a házasságkötések fel válással végződik. A válások nagyobb részét nők kezdeményezik, elmúlt a mindent el kell tűrni időszak, és bátrabban változtatnak életükön és lépnek ki a kötöttségekből. Ugyanakkor kevesen veszik igénybe szakemberek segítségét a problémák megoldásához. | hu_HU |
| dc.description.course | Szociális munka | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 47 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/108042 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
| dc.subject | család | hu_HU |
| dc.subject | gyermekválalás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia | hu_HU |
| dc.title | A családi viszonyok alakulása az '50-es évektől napjainkig | hu_HU |