Előítéletesség és az iskola

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorCeglédi, Tímea
dc.contributor.authorKárándi, Gergő Mihály
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2024-06-19T08:07:07Z
dc.date.available2024-06-19T08:07:07Z
dc.date.created2024-04-15
dc.description.abstractA különböző előítéletes attitűdök a történelem során szinte mindig a társadalmi problémák részét képezték. Ezen nézetek miatt háborúk törtek ki, világszerte különböző vérengzésekbe torkolló konfliktusok születtek. Azonban nem kell történelemkönyveket bújnunk ahhoz, hogy találkozzunk az ilyen nézetek elradikalizálódásaiból fakadó borzalmas hatásokkal. A pedagógia az előítéletességnek az iskolákban tapasztalható zaklatások formáját érezheti leginkább testközelinek. Így jelen kutatásunkban az előítéletes attitűdök ezen változatait vagyunk hivatottak vizsgálni, elemezni annak okán, hogy elengedhetetlen az előítéletes gondolkodásmód természeténél fogva történő ismerete. Az elméleti ismeretek áttanulmányozása után felmerülő kérdéseinkre való válaszokat a dolgozat empirikus részében fogjuk keresni. Célul tűztük ki megismerni, hogy az előítéletesség Gordon W. Allport-i értelemben vett fokozatosságai milyen arányban és formában jellennek meg az általunk vizsgált oktatási színtér közösségeiben (Allport, 1957). Ehhez egy saját magunk által összeállított zárt és nyitott kérdésekkel operáló online kérdőív segítségét vettük igénybe. Ezen kvantitatív kutatás teljesen retrospektív módon zajlott, és kiemelt hangsúlyt fektetett a nyílt kérdések gyakori kérdőívbe való implementálására. A hipotéziseinkben választ kerestünk arra, hogy mely iskolai zaklatási formák a leggyakoribbak, illetve általánosságban véve milyen tulajdonságok adják az előítéletes attitűdök táptalaját. Ezek mellett felmérjük, hogy a tanárok milyen gyakran vonódnak be a diákok közötti iskolai konfliktusokba. Az előzetes elvárásaink alapján megfogalmazott hipotéziseinknek megfelelően a Gordon W. Allport-i fokozatossági modell első, verbális bántalmazási szintje mutatkozott a leggyakoribbnak az iskolai bántalmazási formák között. A következő hipotézisünk, amely az előítéletes attitűdök okait kutatta, szintén a várakozásoknak megfelelően az esetek túlnyomó többségében a testi különbségek miatti bántalmazásokat hozta ki a legprevalensebbnek. A legvégső hipotézisünk, ahol a diákok közötti konfliktusokba való tanári bevonódás vizsgálata került terítékre, kissé kettős eredményeket hozott. A vártnak megfelelően az esetek nagyobb részéről ugyan a tanároknak van tudomásuk, de a kitöltőink beszámolói alapján csupán kis mértékű aktuális közbelépésről beszélhetünk.
dc.description.correctorKE
dc.description.courseNeveléstudomány mesterképzés
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent51
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/373746
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectelőítéletesség
dc.subjectzaklatás
dc.subjectbullying
dc.subjectbántalmazás
dc.subject.dspaceNeveléstudomány
dc.titleElőítéletesség és az iskola
dc.title.translatedPrejudice and school
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Kárándi Gergő,Előítéletesség, neveléstudományi MA szakdolgozat, titkosított verzió.pdf
Méret:
1.45 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Szakdolgozat
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
3.47 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)