A különböző előítéletes attitűdök a történelem során szinte mindig a társadalmi problémák részét képezték. Ezen nézetek miatt háborúk törtek ki, világszerte különböző vérengzésekbe torkolló konfliktusok születtek. Azonban nem kell történelemkönyveket bújnunk ahhoz, hogy találkozzunk az ilyen nézetek elradikalizálódásaiból fakadó borzalmas hatásokkal. A pedagógia az előítéletességnek az iskolákban tapasztalható zaklatások formáját érezheti leginkább testközelinek. Így jelen kutatásunkban az előítéletes attitűdök ezen változatait vagyunk hivatottak vizsgálni, elemezni annak okán, hogy elengedhetetlen az előítéletes gondolkodásmód természeténél fogva történő ismerete. Az elméleti ismeretek áttanulmányozása után felmerülő kérdéseinkre való válaszokat a dolgozat empirikus részében fogjuk keresni. Célul tűztük ki megismerni, hogy az előítéletesség Gordon W. Allport-i értelemben vett fokozatosságai milyen arányban és formában jellennek meg az általunk vizsgált oktatási színtér közösségeiben (Allport, 1957). Ehhez egy saját magunk által összeállított zárt és nyitott kérdésekkel operáló online kérdőív segítségét vettük igénybe. Ezen kvantitatív kutatás teljesen retrospektív módon zajlott, és kiemelt hangsúlyt fektetett a nyílt kérdések gyakori kérdőívbe való implementálására. A hipotéziseinkben választ kerestünk arra, hogy mely iskolai zaklatási formák a leggyakoribbak, illetve általánosságban véve milyen tulajdonságok adják az előítéletes attitűdök táptalaját. Ezek mellett felmérjük, hogy a tanárok milyen gyakran vonódnak be a diákok közötti iskolai konfliktusokba. Az előzetes elvárásaink alapján megfogalmazott hipotéziseinknek megfelelően a Gordon W. Allport-i fokozatossági modell első, verbális bántalmazási szintje mutatkozott a leggyakoribbnak az iskolai bántalmazási formák között. A következő hipotézisünk, amely az előítéletes attitűdök okait kutatta, szintén a várakozásoknak megfelelően az esetek túlnyomó többségében a testi különbségek miatti bántalmazásokat hozta ki a legprevalensebbnek. A legvégső hipotézisünk, ahol a diákok közötti konfliktusokba való tanári bevonódás vizsgálata került terítékre, kissé kettős eredményeket hozott. A vártnak megfelelően az esetek nagyobb részéről ugyan a tanároknak van tudomásuk, de a kitöltőink beszámolói alapján csupán kis mértékű aktuális közbelépésről beszélhetünk.