Az egyik legszélesebb körben tanulmányozott haemorheologiai paraméter a vörösvérsejtek deformabilitása, amely a sejtek erő hatására bekövetkező passzív alakváltoztatási képességét jelenti. Ez a képesség a capillarisokon való áthaladáshoz nélkülözhetetlen, mértékéről az elongációs index(EI) nyújt információt. Az ozmotikus grádiens ektacytometria (osmoscan) egy érzékeny módszer, melynek segítségével meghatározható a vörösvérsejtek EI értéke az ozmolalitás függvényében állandó nyírófeszültség (SS [Pa]) mellett. Ennek vizsgálatára sertés vérmintákon összehasonlító elemzéseket végeztünk az osmoscan módszer alkalmazásával különböző nyírófeszültségek(1,3,5,10,20,30 Pa) mellett. A 30 és 20 Pa SS alkalmazásával a görbék adataiban nem találtunk szignifikáns különbséget, azonban 20 Pa SS alatt a görbe maximum pontja(EI max) és a hozzá tartozó ozmolalitás érték(O EI max) balra, lefelé tolódott. A mérések reprodukálhatósága a 30 Pa alkalmazásával kivitelezett méréseknél volt a legjobb. In vivo körülmények között a vörösvérsejtekre ható SS értéke ritkán magasabb 10 Pa-nál, ezért az osmoscan méréseket alacsonyabb SS tartományban is érdemes vizsgálni megfelelő méréstechnikai standardizációval, figyelembe véve az így kapott eredmények egymással való összehasonlíthatóságát is.