Szakdolgozatom témáját a Btk. XVI. Fejezetének II. címe képezi,nevezetesen a közrend elleni bűncselekmények egyik csoportja: a köznyugalom elleni bűncselekmények. E bevezetés után a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportosítása következik, majd a címbe tartozó egyes bűncselekményeket mutatom be főbb szempontok alapján, majd azt követően az általam kiválasztott és legérdekesebbnek tartott közösség elleni izgatás tényállását mutatom be. A hatályos Btk. tíz törvényi tényállást sorol a köznyugalom elleni bűncselekmények közé, amelyek az alábbiak: • törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás (Btk. 268. §.) • közösség elleni izgatás (Btk. 269. §.) • nemzeti jelkép megsértése (Btk. 269/A. §.) • önkényuralmi jelképek használata (Btk. 269/B. §.) • rémhírterjesztés (Btk. 270. §) • közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §.) • garázdaság (Btk. 271. §.) • rendbontás (Btk. 271/A. §.) • közszemérem megsértése (Btk. 272. §.) • önbíráskodás (Btk. 273. §.) A közösség elleni izgatás bemutatását a következő szempontok szerint ismertetem. Egy történeti bevezetést követően a hatályos tényállást ismertetem, amit az eljárásjogi kérdések és a nemzetközi jogi háttér bemutatása követ. Ezután kitérek a nemzetközi és a belső jog általi szabályozás közötti különbségekre és ezek Alkotmánybírósági határozatokban való előfordulásukra. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletre uszítás elhatárolását követően az Alkotmánybíróság döntései után felmerülő kérdéseket és e bűncselekmény tényállásának a jogesetek tükrében való elemzésével zárom.