Az éghajlatváltozás az egyik olyan kihívás, amellyel az emberiségnek a különböző ágazatokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén kell megbirkóznia, hogy megóvja a Földet a felszíni hőmérséklet fokozatos emelkedésétől. Jelen kutatás célja az volt, hogy elemezze az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU országaiban, Magyarországra összpontosítva, és nyomon kövesse a magyarországi aszály alakulását 1960 és 2010 között, mint az üvegházhatású gázkibocsátás globális növekedésének egyik következményét. A kutatás foglalkozott továbbá az éghajlati viszonyok (Debrecen vs. Teherán) és a mezőgazdasági gyakorlat (talajművelés vs. talajművelés nélküli) a talaj szén-dioxid-kibocsátására gyakorolt hatásával is. A rendelkezésre álló adatokat különböző forrásokból gyűjtöttük össze. Néhány elemzést, mint például SPI-3, -6, -12 időskála; SPEI-3, -6, -12 időskála, TDD, M-K, SYRSc,r,y,t, és LSD került alkalmazásra a tanulmány során.

Az eredmények a mezőgazdasági és ipari ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkenését mutatták a legtöbb uniós országban. A legjelentősebb (p<0,05) csökkenés a mezőgazdasági ágazatból Hollandiában volt tapasztalható (-336,4756 ezer tonna CO2-egyenérték). Az M-K teszt alkalmazásával az eredmények azt mutatták, hogy 1985 és 2016 között a legtöbb ágazatban jelentősen csökkent a CO2-kibocsátás, kivéve a biomassza kibocsátást (azaz a mezőgazdaságot) és a szállítmányozási ágazatot. A dolgozat rávilágított az aszályos időszakok kukorica- és búzatermésre gyakorolt közvetlen hatására is szubregionális szinten. Magyarország déli és középső részei a leginkább érintett régiók a kukorica- és búzatermés csökkenésében. Figyelemre méltó, hogy az aszály hatása rosszabb volt, amikor az SPEI indexet használtuk. Érdekes módon a kutatás azt mutatja, hogy az éghajlati viszonyok (Debrecen vs. Teherán) és a mezőgazdasági gyakorlat (talajművelés vs. talajművelés nélküli) jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termesztésre használt talajból származó CO2-kibocsátást.

Összességében a dolgozat új betekintést nyújt az üvegházhatású gázok magyarországi trendjébe és az éghajlatváltozás növénytermesztésre gyakorolt közvetlen hatásába.

Analysis of Greenhouse Gas Emissions and Drought and Their Impacts on The Agricultural Sector

Safwan Mohammed

Abstract: Climate change is one of the challenges humanities needs to cope with by reducing GHGs emissions from different sectors to preserve the earth from the gradual increase of surface temperature. In this aspect, this research aimed to analyse GHG emissions in the EU countries, focusing on Hungary, and track the evolution of drought in Hungary between 1960 and 2010 as one of the consequences of a global increase in GHGs emissions. This research also addressed the impact of climate conditions (Debrecen vs. Tehran) and agricultural practice (Tillage vs. Non-tillage) on Soil carbon dioxide emissions. Available data were collected from different sources. Some analyses such as SPI-3, -6, -12 timescale; SPEI-3, -6, -12 timescales, TDD, M-K, SYRS_(c,r,y,t), , and LSD were applied to fulfil the study output. The results showed a remarkable decrease in GHGs emissions from agricultural and industrial sectors in most EU countries. The most significant (p< 0.05) reduction from the agricultural sector was noticed in the Netherlands (-336.4756 thousand tonnes of CO2 equivalent). By employing the M-K test, results showed that most sectors witnessed a significant reduction in CO2 emissions between 1985 and 2016, except for biomass emissions (i.e., agriculture) and the transportation sector. This study also highlighted the direct impact of drought events on maize and wheat yield on a subregional scale. Hungary's southern and central parts are the most affected regions in maize and wheat yield reduction. Notably, the drought impact was worse when we used the SPEI index. Interestingly, this research reveals that climate conditions (Debrecen vs. Tehran) and agricultural practice (Tillage vs. Non-tillage) significantly impact CO2 emission from agricultural soil. Overall, this study presents new insights about GHGs trend in Hungary and the direct impact of climate change on crop production.

Key words: Climate change, GHG emissions, Drought, Hungary.