A vesesejtes daganat igen rossz prognózisú és nehezen kezelhető betegség. A túlélési esélyek, valamint a betegek életminőségének javítása érdekében folyamatosan fennáll az igény újabb, hatékonyabb diagnosztikai módszerek és kezelési lehetőségek kifejlesztése iránt. Munkánk során célul tűztük ki miR-ek expressziójának vizsgálatát humán ép és tumoros vese szövetminta párokon, valamint a shikonin miR expresszióra kifejtett hatásának vizsgálatát a CAKI-2 és az A-498 humán vesedaganat sejtvonalakon. Nanostring technológiával a shikonin miR expresszióra kifejtett hatását is vizsgáltuk a CAKI-2 és az A-498 sejtvonalakon. A végső konklúziót levonva elmondható, hogy egyes miR-ek expressziójában szignifikáns különbség mutatkozik a tumoros és az ép szövetet összehasonlítva. A Nanostring elemzés alapján elsősorban a miR-15b-5p, a miR-29a-3p, a miR-125a-5p, valamint a miR-181a-5p jöhetnek szóba, mint az apoptotikus jelátviteli útvonalat, illetve annak fehérjéit szabályozó miRNS-ek. Ezen eredmények alapján az említett 4 miRNS akár potenciális biomarker is lehetne, amennyiben a betegek szérumát vizsgálva az expressziójukban jelentős eltérés tapasztalható a nem beteg esetek szérumában mért miRNS expresszióhoz képest. A shikonin egyes miR-ek expressziójára kifejtett hatása is egyértelműen kimutatható volt a CAKI-2 és A-498 sejtvonalakat vizsgálva. Kiemelendő, hogy a miRNS-expresszióban megfigyelhető változás a veseszövet mintákkal kapott eredményekkel igen nagy hasonlóságot mutat. Mindezeket figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy további szövet-, de akár szérum mintákkal történő vizsgálatok lennének szükségesek a miRNS-ek biomarker szerepének tisztázását, valamint a shikonin RCC terápiában történő alkalmazását illetőleg.