Az űrutazás legnagyobb, úgy nevezett vörös kockázati szintbe tartozó kihívásai közé soroljuk ma is a kozmikus sugárzás jelenlétét, és annak hatását az élő szervezetekre. Még az egészen közeli bolygók, például a Mars meglátogatása is nehéz, amíg nem rendelkezünk a megfelelő technológiával, hogy megvédjük az eszközeinket, az asztronauták szervezetét, és a potenciálisan magukkal vitt, egy esetleges letelepedést segítő élőlényeket, például növényeket, mikroorganizmusokat, akár soksejtű állatokat. A kozmikus sugárzás egy napkitörés esetén, a mágneses mező védőpajzsán kívül azonnali halált is eredményezhet, a determinisztikus hatások pedig évekkel később, például karcinogénként okozhatnak súlyos károkat az asztronauták szervezetében.

A sugárzás okozta károk kiküszöböléséhez, a megfelelő technológiák fejlesztéséhez először magát a problémát kell megértenünk, ehhez pedig szükség van egy komplex, egyesített szemléletre a biológia több ágát is érintve – mikrobiológia, immunológia, orvostan és táplálkozástan együttes alkalmazása esetén kaphatunk csak megfelelő képet. A szakdolgozat ennek megfelelően összefoglalást nyújt a mikroorganizmusokban okozott károktól – és azok ellen kialakult jellegzetes védekezési mechanizmusoktól – a humán betegségekig, és végül tárgyal néhány ismert lehetőséget, amelyek esetleg megoldást jelenthetnek egy ilyen utazás biztonságos megvalósításához.