COPD akut exacerbációja

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBrúgós, László
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinikahu_HU
dc.contributor.authorKerekes-Tóth, István
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentVarga, Imre
dc.contributor.opponentJuhász, Árpád
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinikahu_HU
dc.contributor.opponentdeptKenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Tüdőgyógyászati Szakambulanciahu_HU
dc.date.accessioned2015-11-20T11:25:36Z
dc.date.available2015-11-20T11:25:36Z
dc.date.created2015-10
dc.description.abstractA COPD korunk népbetegségei közé sorolható. A COPD-t részleges vagy teljes obstrukció és légutakban tartósan fennálló gyulladása jellemez, amit a krónikusan belélegzett toxikus anyag vagy gáz elsősorban cigarettafüst indukálja. A COPD típus szerint 3 főcsoportba sorolható: krónikus bronchitises, obstructiv bronchiolitises illetve az emphysemas állapot.[2] A COPD világviszonylatban is mind a morbiditási mind a mortalitási táblázat elején foglal helyet,[5] az iparilag fejlett országok területén jelenleg a 4. vezető haláloki tényező.[4] Hazánkban 2005-ben 76 ezer beteget tartottak számon, de a valós betegszám fél milliót is elérheti.[8] A COPD-s megbetegedés endogén és exogén okokra vezethető vissza. Legfőbb exogén ok a dohányzás,[8] de számottevő megbetegedést okoz a légszennyezés,[6] munkahelyi ártalmak,[2] a fosszilis tüzelőanyagok,[10] endogén okokként pedig az A1AT hiány,[8] és a másodlagos autoimmun folyamatok[9] jelentősek. Patológiai elváltozásaiért legfőképp a gyulladásos folyamatok felelősek, melyeket a gyulladásos területre áramló különböző fajta leukocytak, a kiegyensúlyozatlan proteolízis, a reaktív oxigén gyökök, vagy a légutak bakteriális kolonizációja.[2][9] A COPD klinikai tünetei a köhögés, a fokozott köpetürítés, a fokozódó nehézlégzés és a sípoló légzés,[3] melyet a betegek panaszai alátámasztanak s összhangban vannak a fizikális vizsgálat által nyert információkkal. Az anamnézis felvételén és a fizikális vizsgálaton túl, fontos mérőműszeres vizsgálatokkal tudjuk felmérni a beteg általános állapotát illetve a COPD súlyosságának a mértékét. A vizsgálatok közül kiemelendő a spirometria, mely a COPD GOLD I, II, III, IV[2] és az új A, B, C, D stádiumbeosztás vizsgálómódszere[15], és a testpletizmográfia, mely még pontosabb képet ad a tüdő szöveteinek állapotáról.[3] Kiegészítő vizsgálatokként kérhető mellkasröntgen, EKG,[3] mellkas CT,[18] vérgáz analízis, alvásvizsgálat[6] vagy különösen exacerbáció esetén köpettenyésztés.[19] A COPD terápiája a gyógyszeres kezelésből, sebészeti műtétekből, és kiegészítésként rehabilitációból áll. A farmakoterápia gerincét a hörgőtágítók (β2-agonisták, antikolinerg készítmények, xantin-származékok), kortikoszteroidok, a nyákoldó készítmények, szükség esetén az antibiotikumok, az otthoni tartós oxigénkezelés[6] és a PDE4-inhibitorok[20] jelenti. A sebészi kezelés több módon valósulhat meg a beteg állapotától függően: bullectomia, tüdővolumen redukciós műtét,[18] vagy végső stádiumban tüdőtranszplantáció által, mely ugyan javítja az életminőséget, de az életkilátásokra gyakorolt hatása még nem ismert.[6] A tüdő rehabilitációjában a PR játssza a legnagyobb szerepet. Az akut exacerbáció hirtelen kezdődő állapotrosszabbodás, mely minimum 2 napig tart, ami kezelésmódosítást tesz szükségessé.[6] Az akut exacerbációnak 3 típusát különböztetjük meg, az állapotváltozás során minor és major tünetek jelentkeznek, melyek megléte segít az osztályozásban.[2] Az exacerbációt nagyrészt exogén okok indukálják, mint például a hideg levegő,[8] a hőhullám,[23] a légszennyezés,[10] bakteriális[2] és vírusfertőzések[6] és a lakókörnyezet.[9] A női nem, mint endogén faktor van jelen.[25] A COPD-ben szenvedők között megkülönböztethetünk gyakori és ritka exacerbátorokat. A gyakori exacerbáció oka soktényezős, de legfőképp a fokozott gyulladásos hajlamra vezethető vissza.[27] Az akut exacerbáció súlyossága szerint 3 szintre osztható. Az exacerbáció mértéke és annak besorolása segítség az orvosok számára a legjobb kezelés biztosításához.[2] Az akut exacerbáció ellátása két részre különíthető el, otthoni és kórházi kezelésre. Az otthoni kezelés fő pillérei a hörgőtágító gyógyszerek növelése, széles spektrumú antibiotikum kezelés indítása, illetve orális kortikoszteroid adása. Ha a beteg nem reagál órákon belül a hörgőtágító és kortikoszteroid kezelésre, akkor kórházba kell szállítani.[2] A kórházban alkalmazhatunk intravénás kezelést is a hatékonyság javítására,[2] illetve köpettenyésztés által célzottan kezelhető a bakteriális infekció.[24] Az exacerbáció lezajlását követően a PR hatékonyan elősegíti a gyógyulást.[22]hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/218714
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsCC0 1.0 Universal*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/*
dc.subjectCOPDhu_HU
dc.subjectakuthu_HU
dc.subjectexacerbációhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleCOPD akut exacerbációjahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)