Aesthetica (1778)
| dc.contributor.author | Szerdahelyi, György Alajos | |
| dc.contributor.compiler | Balogh, Piroska | |
| dc.contributor.editor | Debreczeni, Attila | |
| dc.contributor.editor | Imre, Mihály | |
| dc.contributor.editor | S. Varga, Pál | |
| dc.contributor.permittedby | Fórizs, Gergely | |
| dc.date.accessioned | 2014-05-07T08:35:37Z | |
| dc.date.available | 2014-05-07T08:35:37Z | |
| dc.date.issued | 2012-12 | |
| dc.description.abstract | E kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Olyan szerzők forgatták kézikönyvként az itt közölt kötet latin eredetijét, azaz az első magyarországi esztétikai monográfiát, mint Batsányi János, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is. | hu_HU |
| dc.description.tableofcontents | Esztétika, avagy a jóízlés tudománya a tudományok és a szépművészetek rendszeréhez igazítva... 15; Előszó... 19; I. kötet... 23; Első könyv. Az ízlésről, és annak tanáról... 25; Első fejezet. Mi az ízlés?... 25; I. Annak kifejtése, mi az ízlés... 25; II. Valamiféle ízlés természetétől fogva meg van minden emberben... 26; III. De különböző mértékben... 27; IV. Elárulja magamagát... 28; V. Esetenként elfojtódik... 28; Második fejezet. A természetes ízlést oktatni és művelni kell... 29; I. Megmutatja magamagát... 29; II. Megfontoltan kell oktatni... 30; III. Ama tudomány által, melyet esztétikának neveznek... 31; Harmadik fejezet. Az ízlés tudományát, avagy az esztétikát a szép filozófiájából kell levezetni... 32; I. Az ízlés tudománya a szépséget tarja szem előtt... 32; II. Mi a szépművészetek természete?... 33; III. Hogyan osszuk fel az esztétikát?... 34; IV. Kétség támad.... 34; Negyedik fejezet. Milyen eme tudomány eredete, fejlődése és hanyatlása?... 35; I. Az ízlés tudománya vajon antik diszciplina-e?... 35; II. Eredete és fejlődése... 36; A görögöknél... 36; És a rómaiaknál... 36; III. Hanyatlása, és hogy mik voltak ennek okai... 37; IV. Mekkora volt az ízlés romlása egyetemesen nézve?... 38; Különösen az ékesszólásban?.... 39; A színi előadásokban, színjátékokban?... 40; Ötödik fejezet. Újjászületik az ízlés, és helyreállíttatik... 41; I. Az esztétika segítségével... 41; II. Kik a Művelői?... 41; III. Mi a különbség közöttük és köztem?... 42; Hatodik fejezet. A szépművészetek eredetéről és céljáról... 42; I. Mi a művészetek eredete és célja?... 42; II. Hogy gyönyörködtessenek... 43; III. Hogy a gyönyörködtetés révén használjanak... 44; Hetedik fejezet. E művészetekhez mindenekelőtt géniusz szükséges... 46; I. Mi a géniusz?... 46; II. Legyenek meg a megfelelő testi adottságok és jó érzékek... 47; Legyen nagy a képzelőereje... 47; És az értelem ereje... 47; III. Gyakorlással, mozgásban tartva táplálni, gyarapítani kell... 49; IV. Létezik eredeti, és létezik képzett géniusz... 50; V. Vajon egyetemes-e?... 51; VI. Kinek-kinek magának kell kikutatnia saját tehetségét.... 52; Második könyv. A szépről... 53; Első fejezet. Mi a szép?... 53; I. A szép fogalmi megragadása szükségszerű... 53; II. Hogy mi szép, igen nehéz kérdés... 53; Második fejezet. A szép kifejtését, magyarázatát mely dolgok akadályozzák?... 54; I. A szó eltérő jelentései... 54; II. A szépség sokfélesége... 55; III. Az emberek szépérzéke és benyomásai nagymértékben különbözőek... 55; IV. A filozófusok különböző vélekedései... 56; A platonisták véleménye... 57; Cicero és többek véleménye... 58; Home véleménye... 58; És mások véleménye... 60; Harmadik fejezet. Hogy a szépség mi légyen, saját erejét és hatását kutatva kell vizsgálni... 61; I. A szépség a saját nyomait követve keresendő... 61; II. Igen nagy erőt tulajdonít neki Mendelssohn... 61; Negyedik fejezet. Ami szép, az tetszik és gyönyörködtet... 62; I. A szép ereje az, hogy tetszik... 62; II. Miért tetszik, ami szép?... 63; É s milyen módon hat a szép az érzékekre?... 64; III. Eme gyönyör teszi, hogy a szép dolgokat becsülik, szeretik, gondozzák... 65; Ötödik fejezet. De nem minden, ami tetszik, szép is. Mi különbözteti meg a többitől a szép keltette tetszést... 67; I. Nem minden, ami tetszik, szép is.... 67; II. A szépség a hasznosságra való tekintet nélkül tetszik és gyönyörködtet... 68; Ennek bizonyítása... 68; H atodik fejezet. A mi véleményünk... 70; I. A szépség nem az emberek vélekedésétől függ... 70; II. Azt állítjuk, a szépség a részek változatosságában és ugyanezen részek; egységében van, és az érzékletességben.... 71; Harmadik könyv. A változatosságról, mint a szépség alapeleméről... 72; Első fejezet. A változatosság a szépség első alapeleme... 72; I. Mi a változatosság?... 72; II. Az egyformaság nem tetszik... 72; III. A változatosság gyönyörködtet... 72; IV. Miért?... 73; V. Ezért magát a változatosságot is változatossá kell tenni... 74; Második fejezet. A változatosság alapja a bőség... 76; I. A bőség kétarcú... 76; II. Mindkettő szükséges a mi művészeteinkben... 77; III. E célból elővezettetik néhány megfigyelés... 78; H armadik fejezet. A bőség a toposzokból gyűlik össze... 80; A bőséget a toposzok adják... 80; Ilyenek: I. felosztás... 80; II. Világismeret... 81; Különösen az antik világ ismerete... 83; III. Körülmények... 85; IV. A toposzok közötti különbség... 86; Negyedik fejezet. A változatossággal kapcsolatos hibák... 87; I. Luxus ... 87; Mérséklendő a takarékossággal... 88; És a lekerekített tömörséggel... 88; II. Szegényesség... 89; Milyen módon előzhető meg?.... 89; Negyedik könyv. A változatosság egységéről és egybehangzásáról... 91; Első fejezet. A változatosság illő módon egységesítendő... 91; I. A változatosság egysége szükségszerű... 91; II. És tökéletes... 91; III. Ennek abszolút mintáját a természet mutatja.... 92; Második fejezet. A változatosság illő egysége adja a harmóniát... 93; Mi a harmónia?... 93; Első szakasz. A harmónia bármely részt illő módon az egészhez alkalmaz... 94; Második szakasz. A harmónia minden részt illően eggyé kovácsol egymással.... 94 H armadik szakasz. Minden részt egésszé épít... . 95; I. A természet módszere szerint... 95; II. A személyek és szokások módszere szerint... 97; Minden egyes esetben az életkor szerint... 97; Különböző vagyoni és társadalmi helyzet szerint... 98; Nemzeti hovatartozás szerint... 99; III. A történelem szerint... 100; A szépségnek mely nemei keletkeznek közvetlenül a harmóniából?... 103; Harmadik fejezet. A harmonikus egységből keletkezik az igazság és az esztétikai; valószerűség... 103; I. Mi az igazság?... 103; II. Különbség a logikai és az esztétikai igazság között, azaz az elme és az érzékek igazsága között... 103; III. Az esztétikai igazság lehet valós vagy imaginárius... 105; IV. Mindkettő szükséges számunkra... 106; V. Megvannak a maguk fokozatai és határai.... 106; VI. Ezek túllépése a hamisság vétsége... 107; Negyedik fejezet. Méltóság... 109; I. Mi a méltóság?.... 109; II. Valamennyi művészetet ezt kell, hogy uralja... 110; III. Bizonyos művészetekben könnyebben feltűnik bármilyen méltatlan dolog... . 112; IV. Ebben az egy tárgyban eltérőek az ízlésítéletek.... 113; Ötödik fejezet. Egyszerűség és őszinteség... 113; I. Mi a természetes, azaz született szépség?... 114; II. Két formája van.... . 114; III. Egyszerűség.... 114; IV. Őszinteség... 115; V. Mindkettőt sérti az affektálás... 116; Hatodik fejezet. Gyönyörűség. Báj. Tekintély.... 117; I. Mi a gyönyörűség? – Szavakkal és példákkal megmutattatik... 117; Ezen erény... 118; Alapja... 118; II. A báj, és annak ereje... 119; Mely dolgokhoz illik, stb.?... 119; III. A tekintély... 121; Hetedik fejezet. A nagy és a fenséges... 122; Első rész... 122; I. A nagyság és a fenségesség utáni vágyódás bele van vésve az emberbe... 123; II. A nagy és a fenséges közötti különbség.... 123; III. Mi az eredendően nagy?... 123; A nagyság kettős természetű.... 124; IV. Mi a fenséges?... 126; A fenségesség is kettős természetű... 126; V. Miben áll a nagy és a fenséges hatóereje?... 128; Második rész... 129; I. A nagy és a fenséges a szépművészetek hatókörébe tartoznak.... 129; II. Amely dolgok a nagyot és a fenségest a nemessel elsősorban összekapcsolják... 129; III. Másodszor: mikor a szép és a fenséges megformáltatik, részleteik kiválasztódnak... 131; IV. Harmadszor: a nagy és a fenséges az érzékekre hatnak... 132; V. Így válik a nagyság és a fenség az ember számára kedvessé... 134; H armadik rész. A naggyal és a fenségessel ellentétes vétkek... 135; I. A kicsiny és az alacsonyrendű... 135; Ami az anyagban mutatkozik meg... 136; É s ami a művészi kidolgozásban... 136; II. És a Túlzás, azaz a Dagály... 137; Mi az oka eme gőgnek?... 139; És miben áll az ereje?... 139; II. kötet ... 141; Előszó... 143; Első könyv. A fény és a szín érzékeléséről... 144; Első fejezet. A mi szépségünk szükségképpen esztétikai, azaz érzékletes; honnan ered általában ezen érzékletesség?... 144; I. A mi szépségünk szükségképpen érzékletes... 144; II. A mi szépségünk nem kizárólag a szép tárgyban lakozik... 144; III. És nem kizárólag az azt érzékelő emberben... 145; IV. Hanem mindkettőben lakozik... 146; É s ítélet hirdettetik... 146; V. Honnan ered általában véve az aiszthézisz, azaz az érzékletesség... 147; Második fejezet. Az érzékletesség mindenekelőtt a fényből fakad. Fényt a színek adnak. Elsősorban melyek?... 147; I. Az érzékletességhez mindenekelőtt fény szükségeltetik... 147; II. Többnek kell lennie ennek a világosságnál... 147; III. De nem túlságosan soknak... 148; IV. Határt kell szabni számára az árnyék révén... 148; V. A fény és árnyék eme kevercse a szín... 149; H armadik fejezet. Az újdonság, és annak csodálatos volta... 149; Első rész.... 149; I. Mi az újdonság?... 149; II. Az emberi természet vágyik az újdonságra... 149; Miért?... 150; III. Ezt a vágyat táplálni és korlátozni kell... 150; IV. Ezt teszik az esztéták... 151; V. Az újdonságnak megvannak a maga fokozatai.... 152; VI. Fokozatai szerint megvan a maga hatóereje.... 152; Második rész... 153; I. Mi a csodás, a csodálatos?... 153; II. Mekkora a hatása?... 153; III. Milyen tárgyakhoz illik a csodálatos?... 154; H armadik rész.... 154; I. Az új és a csodás érzékelése kedves számunkra... 154; II. Milyen szabályok mentén kell táplálni az újdonságot és a csodálatost?... 155; Első... 155; Második... 156; H armadik... 156; III. Mikor kell alkalmazni deus ex machinát?... 157; IV. Mi az, amitől eme szín egésze tekintetében óvakodnia kell a művészeknek?... 158; Negyedik fejezet. Alakzatok és képek, mind a hasonlóak, mind a különbözőek... 158; Első rész.... 158; I. Világunk tele van képekkel... 158; II. A műalkotásainkon kívül is létezik... 159; III. A mi művészi munkánk leginkább abban áll, hogy ezeket feltaláljuk és bemutassuk ... 159; Milyen a használata és értéke e képeknek?... 160; Második rész.... 160; I. Nagyon hatásosak a gyönyörködtetés és tanítás terén... 160; II. Leginkább a megvilágításban hatásosak.... 161; Mikor a legerőteljesebb ez a szín?... 162; III. Honnan ez a megvilágító erő?... 163; Mivel a tárgyat vagy felnagyítják... 163; ... vagy lekicsinyítik... 164; IV. Miközben ezt teszik, megindítanak minket... 164; Harmadik rész.... 165; I. A képek okozta gyönyörűségnek milyen törvényei vannak?... 165; II. Legyenek mindenekelőtt világosak és átláthatóak... 165; Ötödik fejezet. A tréfa... 168; I. Mi a tréfa?... 168; II. Miben áll a tréfa anyaga?... 168; És hol van helye?... 169; III. A tréfából fakad a nevetés... 169; Milyen előnyei vannak?... 170 IV. Mi köze a nevetésnek a megvetéshez?... 170; V. A tréfa és a gúny minden szépművészetet érint... 171; É s miért?... 171; Milyen módokon?... 172; VI. Mitől kell óvakodni, és mire kell figyelni?... 172 VII. Bár lenne a tréfának művészetelmélete!... 173; Hatodik fejezet. Az egyéni kedély... 174; I. Mi a kedély? ... 174; II. Az egyik fajta kedély vidám, a másik zsémbes.... 174; Melyek a zsémbesség ismertetőjegyei?... 175; És példái?... 176; III. Mindenfajta kedély, ami a művészetek által jeleníttetik meg, vagy eredendő, vagy színlelt... 176; IV. Mindkettő igen színes és érzékletes.... 177; V. Létezik-e valamiféle nemzeti zsémbesség?... 178; H etedik fejezet. Alakzatok... 178; I. Mik az alakzatok?... 178; II. Meddig terjed e színek hatóköre?... 178; III. Az alakzatoknak két fajtája van... 179; Első rész. Ikonikus megörökítés, avagy a képek.... 179; Ez a fajta szín... 179; I. Fel- és bemutatja az embert.... 180; II. Vagy az állatokat... 180; III. És mindenfajta tárgyat... 181; IV. Ezen szín élénkítő ereje... 181; V. A szabályok.... 182; Második rész. A megszemélyesítés... 183; I. Kifejtjük, hogy mi is ez... 183; II. A természet ereje hajt minket ezen alakzathoz... 184; III. Mely dolgokra kell figyelnünk... 185; Harmadik rész. A túlzás... 185; I. E szín természete... 185; II. Ragyogóbb az a túlzás, amely felnagyítja a tárgyát... 186; III. Milyenfajta mértéket kell ebben tartani?... 186; IV. Az alakzatok használatáról... 188; Nyolcadik fejezet. Hogyan osszuk el a fényt és a színeket?... 188; I. Első megjegyzés... 189; II. A második... 189; III. A harmadik... 190; IV. A negyedik... 190; V. Az ötödik... 191; VI. Hatodik... 191; A legutolsó... 192; Második könyv. Az élénkség érzékeltességéről... 193; Első fejezet. A tárgyak nagyobb érzékletessége rejlik az élénkségben. Az élénkség a lélek szenvedélyeinek egyike. Mi a szenvedélyek természete?... 193; I. A művészeteknek nagyobb érzékletessége lakozik az élénkségben... 193; II. Az élénkség a lelkek szenvedélyeiben lakozik... 193; III. Mi a szenvedélyek természete?... 193; IV. Szükséges, hogy ehelyütt a szenvedélyek tanát és elméletét kifejtsük... 195; Második fejezet. A szenvedélyek keletkezése. Mely szabályok adódnak ebből felindításukra, és esztétikai szempontú tárgyalásukra vonatkozóan?... 195; H ogyan keletkeznek a szenvedélyek?... 195; Milyen szabályok következnek ebből a szenvedélyek felindítására és esztétikai tárgyalásuk módjára vonatkozóan?... 196; I. Az első szabály... 196; II. A második szabály... 198; III. A harmadik szabály... 200; Harmadik fejezet. A szenvedélyek változatossága... 201; I. Milyen sok és sokféle szenvedély létezik?... 201; II. A szerelem és a gyűlölet valamennyi szenvedély kútfeje... 201; III. Mi erről a mi tanításunk?... 202; Negyedik fejezet. Szerelem... 202; I. Mi a szerelem?... 202; II. A szerelem a jóból származik... 203; III. A jó sokfélesége... 203; IV. A tisztesség java... 204; V. A gyönyörűség java.... 204; VI. A hasznosság java... 205; VII. A szerelem ereje... 205; Ötödik fejezet. Gyűlölet... 206; I. Melyek a gyűlölet okai?... 206; II. A tisztességtelenség ártalma.... 207; III. A kellemetlenség és hátrány ártalma... 208; H atodik fejezet. A vágyakozás... . 209; Első rész ... 209; I. A vágyakozás szellemisége előadatik... 209; II. És megmagyaráztatik... 210; II. rész. A reményről.... 211; I. Mi a remény?... 211; II. Hogyan éled fel?... 211; III. Bemutattatik, hogy mekkora erők munkálnak benne... 211; IV. Hogyan lehet megerősíteni?.... 213; V. Még néhány dolog a remény megismeréséhez és vizsgálatához... 213; H etedik fejezet. A félelem.... 214; Első rész ... 214; I. Honnan ered a félelem?... 214; II. Milyen módon kelthető fel?... 215; III. Milyen érzések támadnak fel a félelem révén, és mik a félelem jelei?.... 215; IV. A vétkes embereket leginkább a félelem aggasztja... 216; V. Mi a gyógyír a félelemre?... 217; Második rész. A kétségbeesésről.... 218; I. Mi élteti a kétségbeesést?... 218; II. A kétségbeesés nem törődik azzal, mi jön ezután?... 219; Nyolcadik fejezet. Az öröm.... 220; I. Leíratik az öröm... 220; Egy kép által is bemutattatik... 220; II. Melyek az öröm hatásai?... 221; Kilencedik fejezet. Keserűség.... 222; I. Bemutattatik a keserűség természete... 222; A keserűség hatása és sajátos természete... 223; II. Mindez életszerűbben ábrázoltatik... 224; III. Milyen módokon enyhítendő a keserűség?... 226; IV. Melyek a fájdalom vagy a keserűség legerősebb hajtásai?... 227; Első rész. A szánalom... 27; I. Hogyan támad fel bennünk?... 227; II. Ha a szánandó embert érő ártalmak távoliak, segítségül kell hívni a fantáziát sajátos jelek és képek által.... 228; III. Akkor tudjuk a legnagyobb szánakozást kelteni, mikor mások szenvedésének látványát megjelenítjük... 229; IV. Mire kell a legjobban ügyelnie a művésznek?... 230; Második rész. Az irigységről... 230; I. Az irigység lakhelye és szerepe.... 230; II. Mik a sajátságai?... 231; III. Az emberekben gyakorta előforduló érzés ez... 231; Az alkotók számára a leginkább veszélyes... 232; H armadik rész. A vetélkedésről... 233; I. Milyen indulata a léleknek a vetélkedés?... 233; II. Mekkora a jelentősége?... 234; Negyedik rész. A haragról... 234; I. A harag ikonikus megjelenítése.... 234; És változatai.... 235; II. Ugyanez életszerű képekkel bemutattatik... 235; III. A lenézés és a megvetés a harag legnagyobb gyutacsa... 236; Különösen, ha megvetés okozta szenvedéshez még gúny és gyalázás is járul.... 238; IV. A haragot megjeleníteni nagy munka... 238; V. Milyen módon kell csillapítani a haragot?... 239; izedik fejezet. Függelékül. ... 240; Az élénkség felkeltéséhez, alkalmazásához és bemutatásához.... 240; I. Hogy a jó és a rossz milyen, és mennyi, előadatik.... 240; II. Alkalmazkodni kell azokhoz, akiknek szívét fel kell tüzelnünk vagy le kell csillapítanunk... 241; III.A művésznek legyen tekintélye; legyen olyan a lelkülete, mint amilyen lelkületet másokban fel akar kelteni, vagy művével meg akar jeleníteni.... 241; IV. Mindig tartsa szem előtt, saját vagy színlelt karakterét, személyiségét játssza.... 243; V. A szenvedélyek legyenek összhangban a szereplő helyzetével és a természettel... 243; VI. Epilógus.... 244; Harmadik könyv... 245; Első fejezet. Hogy mi a szép és a szépség, a korábbi fejezetek alapján összefoglaltatik... 245; I.... 245 II. ... 245; III. ... 246; Második fejezet. A szépség mintája a természet.... 246; I. Mi a természet?... 246; Más dolog a közönséges természet.... 247; És más a szép természet.... 247; Egymással összevettetnek... 247; II. Mindkét természetben vannak szép dolgok... 247; III. A szép sokfélesége a természetben... 248; IV. Mindkét természet mintája a művészeteknek... 249; H armadik fejezet. Mindkét természetre ügyelnek a szépművészetek az imitáció révén.... 250; I. A természet imitációja alapja, egyszersmind segédeszköze a szépművészeteknek... 250; II. A természet gyönyörködtető, szomorú és közömbös mintákat ad... 25;, III. Mindent illő módon kell imitálni... 253; IV. Az illő imitáció révén tetszik minden... 253; V. De milyen okból tetszenek?... 254; Megjegyzés Batteux alapelvéhez... 257; VI. Az imitáció két alapvető törvénye.... 257; Negyedik fejezet. A természet helyes imitációja hozza létre a művészi szépséget... 260; I. Honnan fakad a művészi szépség?.... 260; II. Időnként a hanyagság is szép... 260, III. És beszédes, ékesen szóló a csend.... 261; Ötödik fejezet. A művészi szépség az egyes művészetekben egyedi és hasonlítatlan.... 263; I. A szépművészetek aktívan érintkeznek egymással... 263; II. Azonban nagymértékben különböznek is egymástól.... 263; III. Különösképpen a mintákban, amiket imitálnak; és a tárgyakban, amiket létrehoznak... 264; IV. Másodjára a jelekben és karakterekben, melyekkel imitálnak, és műalkotásaikat létrehozzák... 264; V. Az egyes művészeti ágakon belül is vannak különbségek... 265; H atodik fejezet. Vajon mégis hogyan tudnak ezek a művészetek összekapcsolódni?.... 266; I. Ámbár a művészetek különbözőek, mégis jól egybe tudnak kapcsolódni.... 266; II. De nagy művészet ezek összhangzatát létrehozni.... 266; III. Mi itt az első és általános szabály?.... 267; H etedik fejezet. Végülis mi a jóízlés?... 268; I. A szép filozófiája és a szépművészetek tana alakítja ki a jóízlést... 268; II. De sok idő, sok munka árán – és emellett még milyen segédeszközökkel?... 269; III. A jóízlésnek sok fokozata van... 269; Mindenekelőtt van a kifinomult ízlés.... 269; Azután a nemes ízlés.... 271; Végül a legtökéletesebb..... 271; IV. A jóízlés az erkölcsöknek, szokásoknak is javára van.... 272; V. Honnan ered az ízlések sokfélesége?... 272; Nyolcadik fejezet. A jóízlés az embert széppé és emberibbé teszi... 274; I. Hogy végső soron mi is a haszna a szépművészetek jóízlésének?... 274; II. Mit, kit tartunk szép léleknek, szép elmének és szép embernek?... 275; III. A szép, azaz esztétikus ember karakterjegyei.... 276; IV. Végkövetkeztetés.... 276; Függelék... 277; De gustibus non est disputandum? Közelítések Szerdahely György Alajos Aestheticájához... 279; A fordítás és kiadás elveiről és kérdéseiről.... 320; Szerdahely György Alajos életpályájának fontosabb kronológiai és bibliográfiai vonatkozásai ... 322; Szószedet Szerdahely György Alajos Aeszthetica című művének terminológiájához... 325; Személynévmutató.... 330 | hu_HU |
| dc.format.extentpage | 339 | hu_HU |
| dc.identifier.isbn | 978 963 318 315 1 | |
| dc.identifier.issn | 1418–3242 | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/191517 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.publisher | Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press | hu_HU |
| dc.publisher.place | Debrecen | hu_HU |
| dc.relation.volume | 15 | hu_HU |
| dc.subject | esztétika | hu_HU |
| dc.subject | Szerdahelyi György Alajos | hu_HU |
| dc.title | Aesthetica (1778) | hu_HU |
| dc.title.series | Csokonai könyvtár. Források : (Régi kortársaink) | hu_HU |
| dc.title.subtitle | - | hu_HU |
| dc.type | Book | hu_HU |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
- Név:
- CSKF015.pdf
- Méret:
- 2.34 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Csokonai Könyvtár. Források 15.