Csokonai Könyvtár. Források
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Gyűjtemény a magyar felvilágosodás és népiesség korának kevéssé ismert szépirodalmi munkáiból. Megtalálható itt Arany János kritikai életműve, a korai magyar dráma- és regényirodalom jelesei (Verseghy Ferenc, Dugonics András), valamint a korai magyar irodalmi-esztétikai-művészetfilozófiai folyóirat-termés is (Magyar Museum, Orpheus).
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 32)
Tétel Szabadon hozzáférhető Szakesztétikai művek(Debreceni Egyetemi Kiadó - Debrecen University Press, 2025-04-30) Szerdahely , György Alajos; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Fórizs, GergelySzerdahely György Alajos (1740—1808), Magyarország első esztétikaprofesszora latin nyelvű műveivel megalapozta a hazai esztétikai gondolkodást. Jelen kötet az Aesthetica (1778) 2012-es kritikai kiadásának folytatásaként Szerdahely poétikával, narratív és drámai költészettel foglalkozó írásait, valamint egyetemi vizsgatételeit tartalmazza magyar fordításban, kiterjedt kritikai kommentárokkal és a magyar egyetemi esztétika első százötven évét bemutató kísérőtanulmánnyal. A fordítás során kiemelt figyelmet kapott a filozófiai és esztétikai terminológia pontos és a mai olvasó számára is jelentésteli visszaadása, valamint Szerdahely sajátos hivatkozási rendszerének feltárása. A kiadás egyedi, hibrid kommentárrendszert alkalmaz, amely megkönnyíti a szerző gondolatmenetének és kulturális utalásrendszerének értelmezését. A kötet számos tudományterület számára kínál értékes forrást. Az esztétikatörténet és irodalomtudomány mellett betekintést nyújt a 18. századi magyar líra, dráma és epika — különösen a regény — műfajtörténetébe. Művészettörténeti szempontból fontos adalékokat nyújt a korszak zenetörténetéhez, különösen az opera műfajához, valamint a képzőművészet és kertművészet esztétikai összefüggéseihez. Mivel a korabeli esztétika tágabb episztemológiai alapokra épült, a szövegek filozófia- és pszichológiatörténeti szempontból is jelentősek. Szerdahely művei mind a 18. századi Habsburg oktatáspolitika tükrében, mind pedig tágabb nemzetközi kontextusban is figyelemre méltók, beágyazottságok cseh, osztrák, német, valamint itáliai, francia és angol esztétikai diskurzusok irányában is kimutatható.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA III.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2025-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni , Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA V.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi, Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA IV.(Debreceni Egyetemi Kiadó : 647Debrecen University Press, 2025-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA I.(Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA II.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Doctrina pulcri(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005-12) Schedius, Lajos János; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Szilágyi, MártonA magyar irodalomtörténeti hagyomány Schedius Lajos János mint író fó' minőségeként az „esztéta”, illetve „esztétika professzora” megjelölést alkalmazza. E megjelölés azonban gyakorta szociokulturális státusminősítéssé halványul, amennyiben a Schedius-szakirodalom jelentős része nem az esztétikai vonatkozású szövegek köré épül. Ha esetleg mégis igen, akkor az értelmezőnek szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy a széptani írások szövegkorpusza igen fragmentált és nehezen hozzáférhető: közel egy évszázadon át csupán a Principia philocaliae kötete alkotta azt, amely azonban mindössze néhány példányban és csak latinul volt olvasható. A Szépség tudománya című értekezés szövege ugyan ismert volt, sőt Toldy Ferenc egy középiskolai szöveggyűjteménybe is beszerkesztette annak részletét, ám elsősorban mint a Principia philocaliae magyar változatának fragmentumát olvasták. Ennek megfelelően számos részletes, Schedius-szövegek értelmezésére épülő kötet kénytelen volt maguknak a szövegeknek valamiféle transzfer jellegű ismertetésére szorítkozni, óhatatlanul leegyszerűsítve azokat. Az ismertetések során visszatérő hiányérzetet keltett az is, hogy az 1828-as monográfia megjelenése előtti közel négy évtizedben Schediustól elhangzó esztétikai előadások tartalma, azaz a hiátust képező „korai korszak” hogyan lenne reprezentálható. Jelen szövegkiadás többek között ezekre a dilemmákra kíván választ adni. közreadván a kéziratból számos, a hiányolt korszakot bemutató Schedius- szöveget, többek között a Szemere Pál által is hallgatott és méltatott esztétikai előadások szövegét. Az újra feltárás érdekében közöljük továbbá a latin esztétikai tanulmányok és a latin nagymonográfia magyar fordítását is. Ezzel remélhetően nemcsak a Schedius-recepció térhet új utakra, hanem a 19. századi magyar irodalom- és esztétikatörténet, továbbá - a Principia Philocaliae univerzalisztikus horizontja révén - számos, más tudomány története nyerhet új szempontokat nyitó szövegkorpuszt.Tétel Szabadon hozzáférhető Verseghy Ferenc drámái(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2014-12) Verseghy, Ferenc; Doncsecz, Etelka; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Demeter, JúliaE kötet Verseghy Ferenc dráma műnemébe tartozó írásait fogja össze, s nyújtja át az olvasóknak. A sokrétű szerzői életmű e szelete mindeddig kevés figyelmet kapott. Jelen kiadvány – illeszkedvén a sorozat hagyományaihoz – arra vállalkozik, hogy e ma részint kevéssé olvasott, részint nem ismert darabokat ismertté tegye. A szövegek egy része csupán egykorú nyomtatványként érhető el, más részük kisebb közleményekben látott napvilágot, vagy eddig kézirattárban pihent. A témájukban és műfajukban rendkívül változatos műveket olvasva nemcsak a recepció által főként költőként, nyelvészként, esztétaként számon tartott szerző új arcát ismerhetjük meg, hanem egyszersmind új ismeretekkel gazdagodhatunk a régi századforduló színháztörténetéről: népszeerű színpadi szerzőkről, kedvelt témákról és műfajokról, zenéről, táncról, balettekről, a színpadra állókról, s a nézőteret megtöltő publikumról.Tétel Szabadon hozzáférhető Pántzél Pál önéletírása és más munkái(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2010-12) Pántzél, Pál; Fazakas, Gergely Tamás; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; Debreczeni, Attila; Debreczeni, AttilaPántzél Pálnak (1755-1831), a Kolozsvár melletti Kendilóna református lelkipásztorának nyelvtudományi munkája második díjat nyert az 1804-ben meghirdetett Kultsár-Prónay-féle pályázaton, és két évvel később nyomtatásban is megjelent Pesten, A’ magyar nyelvnek állapotjáról, kimiveltethetése módjairól, eszközeiről címmel. Pántzél ezenkívül egy földrajzi és csillagászati témájú tankönyvet is írt, amelyet előbb 1801-ben, majd 1820-ban adtak ki Kolozsvárott. Tudományos munkásságának feltárását nehezítette, hogy életrajzáról szinte semmit sem tudott a kutatás. Pántzél azonban egy, a szakirodalom számára ismeretlen önéletírást is hagyott maga után. Jelen kötet célja, hogy szövegkritikai és magyarázó jegyzetekkel adja közre e kéziratot. A kísérőtanulmány Pántzél Pál életpályájának rekonstruálásához, a felmerülő írásantropológiai és íráshasználati, társadalom- és egyháztörténeti, oktatás-, peregrináció- és művelődéstörténeti kérdések megválaszolásához több kontroliforrást is bevon. E szövegek közül a legfontosabbat ugyancsak közzétesszük: a szintén református lelkész édesapa, Pántzél István (1711-1774) 19. századi másolatban fennmaradt önéletírását, amely fia kéziratával együtt őrződött meg. Függelékben szintén kiadjuk a már Pántzél Pál életében nyomtatásban megjelent, fent említett két könyvet. A további kutatás számára ugyanis szükségesnek látszik, hogy e munkák immár az egész életpálya, illetve a 18-19. század fordulójának öszszetett tudományszemléleti kontextusában legyenek elhelyezhetők.Tétel Szabadon hozzáférhető „Irjátok a mi tollatokra jön”(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2017-12) Szalisznyó, Lilla; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Deák, Ágnes; Rajnai, EditJelen kötet Egressy Gábornak (1808–1866), a 19. század közepe talán legjelentősebb színészének, színházi szakírójának, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar, később Nemzeti Színház egyik alapító tagjának a kéziratos hagyatékából ad közre kritikai igénnyel egy összefüggő, négyszázkilenc darabból álló levélcsoportot. A kiadvány öt családtag 1841 és 1865 között egymással folytatott levelezését tartalmazza: a családfő, Egressy Gábor, a feleség, Szentpétery Zsuzsanna és gyermekeik: Ákos, Etelka és Árpád leveleit. Az Egressy haláláig nyomon követett levelezés különleges érdekessége abból adódik, hogy nem egyszerűen egy családi levelezés kerül a nyilvánosság elé, hanem egy színészcsaládé, amelynek tagjai számára ugyanolyan fontos volt a szakmai ügyek megbeszélése, mint a magánélet. Szentpétery Zsuzsanna 1848-ig a Nemzeti Színház segédszínésznője volt, a két fiú pedig időszakos színészi próbálkozások után 1866-ban az elsők között szerzett színészdiplomát. A korpusz tematikáját tekintve nagyon sokszínű, de van több olyan időszak, amikor élethelyzetükből következően hosszabb időn keresztül egy adott téma uralja a levelezést. Ilyen például 1843-ban Egressy Gábor párizsi útja, 1849–1850-ben a törökországi emigráció, 1854-től kezdve a családi vállalkozásként működtetett vidéki vendégszereplések időszaka, illetve Egressy Ákosnak az olaszországi magyar légiónál töltött évei. Az irodalomtörténész sajtó alá rendező gondozásában készült kötet újdonsága, hogy egy 19. századi színház- és művelődéstörténeti forráscsoportot szövegkritikai jegyzetekkel és tartalmi magyarázatokkal ellátva ad közre, lehetőséget teremtve ezzel a művészi-polgári életvitelű család íráskészségének, íráshasználatának megismerésére, illetve mindennapi életük, hétköznapjaik közelhozására.Tétel Szabadon hozzáférhető „Irjátok a mi tollatokra jön”(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2017-12) Szalisznyó, Lilla; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Deák, Ágnes; Rajnai, EditJelen kötet Egressy Gábornak (1808–1866), a 19. század közepe talán legjelentősebb színészének, színházi szakírójának, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar, később Nemzeti Színház egyik alapító tagjának a kéziratos hagyatékából ad közre kritikai igénnyel egy összefüggő, négyszázkilenc darabból álló levélcsoportot. A kiadvány öt családtag 1841 és 1865 között egymással folytatott levelezését tartalmazza: a családfő, Egressy Gábor, a feleség, Szentpétery Zsuzsanna és gyermekeik: Ákos, Etelka és Árpád leveleit. Az Egressy haláláig nyomon követett levelezés különleges érdekessége abból adódik, hogy nem egyszerűen egy családi levelezés kerül a nyilvánosság elé, hanem egy színészcsaládé, amelynek tagjai számára ugyanolyan fontos volt a szakmai ügyek megbeszélése, mint a magánélet. Szentpétery Zsuzsanna 1848-ig a Nemzeti Színház segédszínésznője volt, a két fiú pedig időszakos színészi próbálkozások után 1866-ban az elsők között szerzett színészdiplomát. A korpusz tematikáját tekintve nagyon sokszínű, de van több olyan időszak, amikor élethelyzetükből következően hosszabb időn keresztül egy adott téma uralja a levelezést. Ilyen például 1843-ban Egressy Gábor párizsi útja, 1849–1850-ben a törökországi emigráció, 1854-től kezdve a családi vállalkozásként működtetett vidéki vendégszereplések időszaka, illetve Egressy Ákosnak az olaszországi magyar légiónál töltött évei. Az irodalomtörténész sajtó alá rendező gondozásában készült kötet újdonsága, hogy egy 19. századi színház- és művelődéstörténeti forráscsoportot szövegkritikai jegyzetekkel és tartalmi magyarázatokkal ellátva ad közre, lehetőséget teremtve ezzel a művészi-polgári életvitelű család íráskészségének, íráshasználatának megismerésére, illetve mindennapi életük, hétköznapjaik közelhozására.Tétel Szabadon hozzáférhető Petelei István összes novellái IV.(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2014-12) Petelei, István; Török, Zsuzsa; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Hajdu, PéterA Csokonai Könyvtár Források sorozatában 2007-ben jelent meg Petelei István Összes novelláinak I–II. kötete, amely a szerző életében kiadott hét autográf novelláskönyv anyagát tartalmazza. Petelei Összes novelláinak III–IV. kötete az író életében novelláskötetekbe fel nem vett, különböző folyóiratokban és napilapokban publikált, illetve kéziratban maradt novelláit, novellafogalmazványait és -töredékeit tartalmazza. A kiadás célja, hogy a jelen két kötettel együtt immár Petelei István minden novelláját hozzáférhetővé tegye az olvasók számára. A jelen kiadás újdonsága, hogy olyan szövegeket is tartalmaz, amelyek sem a szerzői kötetekben, sem pedig a posztumusz kiadásokban nem szerepeltek. Petelei István összes novelláinak jegyzetelt, a szövegek sajtómegjelenését alapul vevő és a fennmaradt kéziratokat is közlő kiadása egyaránt kíván a 19. század végének novellairodalmával kapcsolatos műfajtörténeti kutatásokhoz, valamint az irodalom és sajtóközeg összefüggéseivel foglalkozó, az irodalmi szövegek mediális beágyazottságát tételező vizsgálatokhoz megbízható forrásanyagot és kiindulópontot nyújtani.Tétel Szabadon hozzáférhető Petelei István összes novellái III.(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2014-12) Petelei, István; Török, Zsuzsa; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Hajdu, PéterA Csokonai Könyvtár Források sorozatában 2007-ben jelent meg Petelei István Összes novelláinak I–II. kötete, amely a szerző életében kiadott hét autográf novelláskönyv anyagát tartalmazza. Petelei Összes novelláinak III–IV. kötete az író életében novelláskötetekbe fel nem vett, különböző folyóiratokban és napilapokban publikált, illetve kéziratban maradt novelláit, novellafogalmazványait és -töredékeit tartalmazza. A kiadás célja, hogy a jelen két kötettel együtt immár Petelei István minden novelláját hozzáférhetővé tegye az olvasók számára. A jelen kiadás újdonsága, hogy olyan szövegeket is tartalmaz, amelyek sem a szerzői kötetekben, sem pedig a posztumusz kiadásokban nem szerepeltek. Petelei István összes novelláinak jegyzetelt, a szövegek sajtómegjelenését alapul vevő és a fennmaradt kéziratokat is közlő kiadása egyaránt kíván a 19. század végének novellairodalmával kapcsolatos műfajtörténeti kutatásokhoz, valamint az irodalom és sajtóközeg összefüggéseivel foglalkozó, az irodalmi szövegek mediális beágyazottságát tételező vizsgálatokhoz megbízható forrásanyagot és kiindulópontot nyújtani.Tétel Szabadon hozzáférhető „Zrínyi, Zriny, Zrinski”(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2017-12) Werthes, Friedrich August Clemens; Kind, Friedrich; Pyrker von Felső-Eőr, Johann Ladislaus; Kovács, Kálmán; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Fórizs, GergelyKétnyelvű kiadványunk Szigetvár emlékezetének német nyelvű irodalmi szövegeit adja közre azok magyar fordításaival együtt. A válogatás 1800 körül keletkezett drámai és elbeszélő szövegeket tartalmaz, melyek egy jól körülírható diskurzus részei voltak. A 17. század végén lassan elhalványuló Zrínyi emlékezet a 18. században éled föl újra, előbb latin iskoladrámákban, majd a század utolsó harmadában főként német nyelvű irodalmi szövegekben. Az 1780-as években ezzel párhuzamosan a magyar nyilvánosságnak is fontos témája lett a Zrínyiek emlékezete, de ez elsősorban költészeti diskurzus volt, mely a költő Zrínyire, a Szigeti veszedelemre, s verstani kérdésekre koncentrált. A német nyelvű szövegek ezzel szemben a szigetvári hőst fedezik fel a birodalmi patriotizmus szellemében, illetve hungarus-tudattal. Zrínyi magyarként jelenik ugyan meg, de a Habsburg Monarchia hadvezéreként és a császár alattvalójaként nem csak Magyarországért, hanem a birodalomért is áldozza életét. Kötetünk közli a német szövegek magyar fordításait is, melyek 1800 körül keletkeztek. Pyrker és Hormayr műveinek fordítása e kiadvány számára készült. A kortárs fordítók a német szövegeket saját diskurzusuk igényei szerint alakították át, s a fordításokban a birodalmi patriotizmussal szemben a magyar nemzettudat és patriotizmus szellemiségét erősítették. A német szerzők gyökerei és az egyes szövegek keletkezésének kontextusai nagyon sokszínűek, de többnyire a Habsburg Monarchia multikulturális terének részei. Az 1800 körüli nyilvánosságban általánosan ismert szövegeken keresztül láthatóvá válik a kor diskurzusainak polifóniája, s az is, ahogyan az egyes diskurzusok átmennek egymásba, illetve befolyásolják egymást.Tétel Szabadon hozzáférhető Verseghy Ferenc szépprózai művei(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2018-01) Verseghy Ferenc; Béres, Norbert; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Doncsecz, EtelkaJelen forráskiadás Verseghy Ferenc 1804 és 1813 között keletkezett szépprózai műveit tartalmazza. A Martinovics-összeesküvésben való részvétele miatt elítélt Verseghy életében a szabadulást követő tíz esztendő az útkeresés, a bizonytalan létállapot leküzdéséért folytatott tevékenység, az anyagi biztonság megteremtéséért való erőfeszítés összefüggésében alakult. Szorosra fűzve kiadói érdekkapcsolatait sajtó alá rendezőként, korrektorként, fordítóként közönségigényt kiszolgáló kiadványok megjelentetésében vállalt aktív szerepet, e tevékenység részeként publikálta a jelen kötetben összegyűjtött szépprózai munkáit is. E körülményekre alapozva a főszövegekhez társuló kísérőtanulmány és jegyzetapparátus alapvető feladatának tekinti a közreadott művek keletkezéstörténetének felvázolását, Verseghy forrásainak, valamint a szövegmagyarázatokon keresztül a szerteágazó hivatkozás- és utalásrendszerének azonosítását. Verseghy szépprózai műveit azok az egyéni intenciók emelik ki a hasonló szövegek sokaságából, amelyeket a magyarítások során végez. Verseghy nem minden esetben elégszik meg a forrásszövegek pontos fordításával, több esetben tudatos megfontolásoktól vezérelve változtat meg bizonyos részeket, gyakran korábbi műveiből származó, szó szerinti átvételeket illesztve a szövegbe. Mindezek hozadéka pedig abban mérhető le, hogy Verseghy prózai szövegei nem csupán szépirodalmi szempontból tarthatnak számot érdeklődésre: változtatásai folytán ugyanis a számos köz-, művelődés- és tudománytörténeti adalékkal gazdagított szövegek a korabeli Magyarországra vonatkozóan hordoznak magukban értékes ismereteket. A kötet hat nagyobb terjedelmű szöveg és három töredék közzétételével az utóbbi években megélénkült Verseghy-filológia és Verseghy-kutatás eredményeihez kíván csatlakozni, a szépprózai szövegekre irányuló kutatás jelenlegi állását felmutatva, bízván abban, hogy e forráskiadás további megközelítések kiindulópontjává válhat.Tétel Szabadon hozzáférhető Tanulmányok és kritikák I-II.(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012-12-31) Arany, János; S. Varga, Pál; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Dávidházi, PéterRégóta tisztában van azzal a magyar irodalomtörténet-írás, hogy Arany János értekező prózája igen komoly érték - ahogy Németh G. Béla fogalmazott, „feltáratlan poétikai kincsesház”. Ennek a „kincsesház"-nak a feltárása valójában akkor vált lehetségessé, amikor elkészültek a Kritikai kiadásnak Arany értekező, kritikusi életművét feldolgozó kötetei. A feltáró munka elvégzése, néhány hasznos kezdeményezés ellenére is, sokáig váratott magára; csaknem negyedszázad telt el, mire megjelent a „Hunyt mesterünk” - Arany János - kritkai örökségét rendszerező monográfia, Dávidházi Pétertől. Időközben viszont maguk az Arany-szövegek váltak jószerivel hozzáférhetetlenekké. E kötet célja nem az, hogy általában a prózaíró Aranyról adjon képet, hanem az, hogy irodalomszemléletét, kritikusi világnézetét és módszerét minél inkább követhetővé tegye. Ezért csak irodalmi tárgyú írások szerepelnek benne, azok közül azonban számos olyan, amelyet a válogatáskötetek eddig nem vagy nem teljes terjedelmükben vettek föl. Megtalálható itt többek között A magyar irodalom története rövid kivonatban, a Széptani jegyzetek, a Zrínyi és Tasso s két nagyjelentőségű fordítás, A hindu dráma és A francia költészet 1861-ben teljes szövege. Mivel a kötet írásai igen kevés kivétellel az 1850-es évek végén, az 1860-as évek elején keletkeztek, kisebb belső hangsúlyeltolódások ellenére egységes irodalomkoncepciót jelenítenek meg. Ennek kiemelését igyekezett szolgálni a szerkesztés, amikor A magyar irodalom története rövid kivonatban s a Széptani jegyzetek vezérfonalát követte. Könnyű így megállapítani, hogyan fejti ki Arany e vázlatos összefoglalások egy-egy tételmondatát olykor sokoldalas, aprólékos elemzésben, s hogy milyen rejtett szálak kötik össze egymással a koncepció szerint összetartozó írásokat; a tanulmányok, kritikák így azokat a tételmondatokat is értelmezik némileg, amelyekhez nem tartozik részletes kidolgozás. Remélhetőleg ez a válogatás is segít abban, hogy Arany János életműve minél nagyobb terjedelemben s minél szélesebb körben váljék az élő irodalmi hagyomány részévé.Tétel Szabadon hozzáférhető Aesthetica (1778)(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2012-12) Szerdahelyi, György Alajos; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Fórizs, GergelyE kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Olyan szerzők forgatták kézikönyvként az itt közölt kötet latin eredetijét, azaz az első magyarországi esztétikai monográfiát, mint Batsányi János, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is.Tétel Szabadon hozzáférhető Petelei István összes novellái II.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007) Petelei, István; Török, Zsuzsa; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Hász-Fehér, KatalinPetelei István (1852-1910) marosvásárhelyi születésű novellista és hírlapíró. Novellisztikáját, számos kortársához hasonlóan, hírlapírói tevékenysége és a 19. század második felének sajtóirodalma befolyásolta. A különböző sajtóorgánumokban megjelent írásait gyakran alakította át a lap vélt vagy valós közönségének igényei szerint. Időnként írásait kötetekbe is rendezte, sajátos kompozíciókat alkotva. A posztumusz kiadásokban az eredeti kompozíciókat nem ismerhették az olvasók. A jelen kiadás újdonsága, hogy Peteleinek mind a hét autográf kötetét tartalmazza a novellák eredeti kompozíciójának, a novelláskönyvek megjelenési sorrendjének megtartásával és a kötetekre, illetve az egyes szövegekre vonatkozó jegyzetekkel. Petelei István szerzői köteteinek újrakiadásával nemcsak a 19. század végének novellairodalmával kapcsolatos kutatások, hanem a műfajtörténethez a mediális elméletek felől közelítő vizsgálatok is új szempontokat kaphatnak. A mediális szemlélet szerint ugyanis a szövegek értelmezését nagyban befolyásolja megjelenési környezetük. A kiadás ehhez kíván kiindulópontként hozzájárulni.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: Uránia(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999) Kármán, József; Pajor, Gáspár; Szilágyi, Márton; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Bíró, FerencA XVIII. század végének magyar nyelvű sajtójában különleges helye van az 1794-95-ben megjelent Urániának. Sajtótörténeti jelentőségéről már eddig is többször megemlékeztek, ám fontosságához képest mégis hézagosnak tűnik a szakirodalom. Most, hogy lehetóvé vált a folyóirat teljes anyagának jegyzetelt, apparátussal ellátott kiadása, bizonyosan megnyílik a lehetősége az intenzívebb és átfogóbb kutatásoknak. Ez a kötet forráskiadvány: hozzáférhetővé kívánja tenni a XVIII. század végének egyik fontos, magyar nyelvű folyóiratát. A három számot megért Uránia újrakiadása nemcsak sajtótörténeti vagy irodalomtörténeti szempontból indokolt: a XVIII. századi magyarországi művelődéstörténettel foglalkozó kutatások is sokat nyerhetnek azzal, ha a nehezen fellelhető, nagyrészt teljesen ismeretlennek tekinthető cikkek új lenyomatban napvilágot látnak. A kiadás elveinek kialakításakor éppen ezért a gyakorlati felhasználhatóságot tartottuk a leginkább a szemünk előtt, külön figyelembe véve azt, hogy az Uránia egyaránt forrásanyaga lehet egymástól egészen eltérő módszertannal dolgozó tudományágaknak is. Mindazonáltal fontosnak gondoljuk hangsúlyozni: ezzel a kötettel csupán a kutatás jelenlegi állását kívántuk dokumentálni. A jegyzetek nagyrésze tehát sokkal inkább a hiányokról, az irodalomtörténeti, sajtótörténeti vizsgálódás majdani lehetséges irányairól árulkodik - annak reményében, hogy éppen az Uránia újrakiadása teremtheti azt a feltételt, amely a további, az eddiginél termékenyebb és alaposabb kutatáshoz szükséges.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: Magyar Museum II.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004) Debreczeni, Attila; Debreczeni, Attila; Gyimesi, Krisztina; Harsányi, Ildikó; Sike, Erika; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Szabó G., ZoltánA Magyar Museum az első magyar nyelvű folyóirat, amely 1788 és 1793 között jelent meg Pesten és Kassán. A lapalapítás Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik, ők hozták létre a kassai magyar társaságot. A második negyed összeállítását követően azonban szemléletbeli és személyes ellentétek miatt Kazinczy Ferenc kivált a társaságból és megalapította az Orpheust, de a további két számban még képviseltette magát. A második kötet szerkesztését Batsányi már lényegében egyedül végezte, így az ő koncepciója érvényesült a folyóirat programjában, előfizetéses rendszerben, irodalmi vállalkozásként jelentetve meg a Magyar Museumot. A különböző támadások miatt azonban a nyolcadik számot követően abbahagyni kényszerült a lap kiadását. A folyóirat jelentősége rövid élete ellenére is óriási volt az éppen bontakozni kezdő magyar irodalmi nyilvánosság megszervezésében. A jelen kötet, amely része az első folyóiratainkat közreadó alsorozatnak, a Magyar Museum teljes anyagát tartalmazza, beleértve az összes mellékletet (metszeteket, borítókat stb.), amelyek így együtt egyetlen ismert példányban sem lelhetők fel. Függelékként eredeti kéziratból közöljük Kazinczy Ferenc 1787-es Előbeszédét és Batsányi János 1791-es Tudósítását is, amelyek a két ifjú irodalmi vezér szemléletének, programjának lényeges dokumentumai. A jelen forráskiadás részletes szövegkritikai jegyzeteket tartalmaz, valamint feltárja a folyóirat történetét. Az egyes szövegek megértését magyarázatok segítik, a kutatás számára négyféle mutató áll rendelkezésre. A kísérőtanulmány a folyóiratban érvényre jutó irodalomszemléleteket kívánja bemutatni a kor literátori vitáinak kontextusában, láthatóvá téve mindazt, amiben Batsányi és Kazinczy közös álláspontot képviselt, és azt is, amiben nem.