A hatéves korú gyermekek nyelvi fejlettségének és az őket körülvevő nyelvi környezeti tényezők összefüggéseinek vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzabó, Ágnes
dc.contributor.authorSándorné Világos, Edit
dc.contributor.departmentDE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
dc.date.accessioned2025-06-11T09:58:46Z
dc.date.available2025-06-11T09:58:46Z
dc.date.created2025
dc.description.abstractA szakdolgozat központi kérdése a gyermekeket körülvevő nyelvi környezet összetevőinek, és azok pozitív vagy negatív hatásainak vizsgálata. A szakdolgozat a 2002-ben Pléh Csaba, Palotás Gábor, Lőrik József által publikált Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL) című kiadványában megjelenő eredményeket használja viszonyítási alapul, mivel a 2000-es évek elején még nem volt jellemző a gyermekek körében a jelenkorhoz hasonló nagymértékű digitális képernyőhasználat. A kutatás első részeként felmérésre került a vizsgálatban résztvevő, 2024 szeptemberében iskolát kezdő, 30 fő nagycsoportos hatéves gyermek nyelvi szintje, ehhez a PPL Nyelvfejlődési szűrővizsgálatot és a MAMUT-R Magyar Mondatutánmondási Teszt rövidített változatát alkalmaztuk. A dolgozat az így kapott értékeket vetette össze a szülői kérdőívre adott válaszokkal, amelyek kiterjednek a vizsgált gyermekek digitális eszközhasználati és minőségi időtöltési szokásaira, az egyének nyelvi környezetére, beszédfejlődésére. A szakdolgozat eredményei azt mutatják, hogy a kutatásban résztvevő gyermekek körében nem tapasztalható nagy különbség a nyelvfejlődési szintek tekintetében, ezzel szemben egyénekre kivetítve jól látható, hogy a kevesebb képernyőhasználat mellett jobb eredmények tapasztalhatóak. Az eredmények igazolták a WHO digitális képernyőhasználatra vonatkozó ajánlását, miszerint az optimális nyelvfejlődés szempontjából érdemes a gyermek kétéves koráig várni a digitális képernyőhasználat bevezetésével, majd ezt követően is mértékkel használni azt. A szakdolgozat emellett kitér a minőségi időtöltés hatásainak vizsgálatára is, amely alapján elmondható, hogy a napi rendszerességű meseolvasás és a közös mondókázás és/vagy éneklés a szociális kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásán túl, nagy mértékben segíti a nyelvfejlődést is, emellett bizonyításra került az is, hogy ezen tevékenységek segítik mérsékelni a képernyőhasználat esetleges káros hatásait, még nagymértékű, napi több, mint egy órás digitális eszközhasználat mellett is. A digitális kultúra már része a mindennapjainknak, minden pozitívumával és negatívumával együtt, ám megfelelő használatát még meg kell tanulnunk, a szakdolgozat eredményei alapján javasoljuk, hogy a gyermekek számára már egészen kis kortól biztosítsunk megfelelő és kellő mennyiségű beszédpéldát, kommunikációs helyzetet, emellett amennyiben van rá mód, akkor várjunk legalább a gyermek kétéves koráig a digitális eszközök bevezetésével, és a későbbiekben is mértékkel és az életkornak megfelelően használjuk azt.
dc.description.courseGyógypedagógia
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent37
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/391362
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectnyelvfejlődés
dc.subjectnyelvfejlődési késés
dc.subjectdigitális kultúra
dc.subjectdigitális eszközhasználat
dc.subjectminőségi időtöltés
dc.subject.dspaceNyelvtudomány
dc.titleA hatéves korú gyermekek nyelvi fejlettségének és az őket körülvevő nyelvi környezeti tényezők összefüggéseinek vizsgálata
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
SándornéVilágosEdit_PQSJ6J_Szakdolgozat_2025.pdf
Méret:
525.31 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar)