A kedvezőtlen klímaváltozás hatása, valamint az aktuális világgazdasági helyzet miatt a gabonatermesztés nem csak élelmezési, hanem stratégiai kérdés lett. Az intenzív mezőgazdasági gyakorlattal magasabb, jobb minőségű terméseredmény érhető el. Ez a gazdálkodási mód azonban magával vonzza a talaj minőségi romlását így különös tekintettel a talajerózióra, a biodiverzitas csökkenésre, a talajtömörödésre, valamint a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességére. Megoldást a fenntartható, környezetkímélő precíziós mezőgazdasági rendszerek jelenthetnek, melyek fő célja a talajerózió elleni védelem kiterjesztése, biodiverzitas csökkenés megállítása, a talajban lévő szerves anyagok megtartása, a talajélet védelme, valamint a talajszerkezet és vízháztartás javítása. A klímaváltozás negatív hatásai a termésbiztonságot veszélyeztetik. Ezeket a kedvezőtlen hatásokat öntözéssel csökkenteni lehet, ezért az öntözésfejlesztés környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok egyre kevésbé biztosítják a növények, különös tekintettel a kukorica számára megfelelő körülményeket a fejlődéshez. A hőség és a csapadékhiány nem csak légköri-, de talajaszályt is generál. A kukorica nagy vízigényű növény, optimális fejlődéséhez megfelelő vízmennyiségre és páratartalomra van szükség. Virágzáskor ez a mennyiség eléri a napi 8,1 mm-t, ami a vetéstől számítva 280 mm összesített vízmennyiséget jelent. Amennyiben ez a vízmennyiség nem érkezik meg és a talajból sem tudja pótolni a növény a hiányzó nedvességet, a saját nedvességtartalmát kezdi párologtatni, ami „furulyázó”, majd kiszáradt állományt eredményez. A légköri aszály gátolja a megtermékenyülést, mert a kukorica pollenje nem tartalmaz hősokk fehérjéket, ami védené a magas hőmérsékleti hatásoktól. A kukorica tenyészidőszaki vízigénye nem egyenletes. A kezdeti fejlődéstől a címerhányásig és szemtelítődésig (napi 9-13 mm) magas, az érési folyamatok alatt már alacsonyabb mind a tápanyag, mind a vízigénye. Az érési időszak végén kifejezetten a száraz, meleg időjárás a kedvező. A csapadékszegény időjárás kedvezőtlen hatásainak csökkentésére kell törekedni megfelelő agrotechnikai megoldásokkal, jó fajtaválasztással. Javítani kell a talajok vízmegtartó és vízszolgáltató képességét. A tarlón hagyott szármaradványok védik a talajt a kiszáradástól. Jól látható, hogy az időjárási viszonyok megváltozása miatt egyre nagyobb jelentőséget kap a mezőgazdasági termelésben az öntözés. Az öntözött területeken nemcsak magasabb terméseredményeket tudunk elérni, de az utóbbi évek tapasztalatait tekintve, a termésbiztonságot is jelenti. Ahhoz, hogy a világ egyre nagyobb kukorica igényét - ami nem csak takarmányozási, hanem növekvő volumenben, étkezési és ipari felhasználásra kerül - ki tudjuk elégíteni, termésbiztonságot kell elérnünk. Hazánk 4,1 millió ha szántóterületéből csupán 70-80 ezer hektár öntözhető. Ezt a nagyságot 300-400 ezer hektárra kellene növelni, ami még mindig csak a szántóterületek alig 10 %-a lenne. Magyarországon is növekvő hangsúlyt kell fektetni mezőgazdálkodási vízgazdálkodásra. Ebben felelőssége van az államnak és a gazdáknak egyaránt. A termelők feladata, hogy megfelelő agrotechnológia alkalmazásával törekedjenek a nedvesség talajban tartására, valamint öntözési beruházásokat hajtsanak végre. Az állam feladatai:  öntözés fejlesztés elősegítése (pályázatok, támogatások)  víztározók, vízelvezetők, csatornarendszerek kiépítése  víz országban tartása. (Jelenleg több víz megy ki az országból, mint ami bejön.) Az öntözéses gazdálkodás kialakítása nagy beruházási és fenntartási költséggel jár, ezért a fajlagos költségek csökkentésére, a kormány öntözési közösségek létrehozását szorgalmazza. Vizsgálatom az extenzív és intenzív precíziós kukoricatermesztés összehasonlítására irányult jövedelmezőség alapján. Az eredmények megmutatták, hogy az intenzív termesztéssel jelentős többletjövedelem érhető el az extenzív termesztéshez képest. A gazdaságos működés kulcskérdése az öntözhetőség biztosítása, a víz talajban tartása. A termésbiztonság a 2022-es évben különösen nagy jelentőséget kapott. A súlyos aszály, különösen az ország keleti régiójában, az extenzív termelési körülmények között termesztett kukorica nagy részét elpusztította. A gazdaságok helyzetét tovább rontja, hogy az input anyagok ára jelentős mértékben emelkedett. A növényvédő szerek 30-40 %-kal, a vetőmagok 50-70 %-kal, míg a műtrágyák 500-800 %-kal kerülnek többe, mint egy éve. A műtrágya piacon készlethiány várható. Ezt a nagymértékű áremelkedést a növekvő terményárak sem tudják kompenzálni, különösen akkor, ha az időjárásnak köszönhetően a hozamok jelentősen visszaesnek. Mind ezek bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés újragondolása elkerülhetetlenné vált.