In our study, the main focus has been on class communities integrating children with mild intellectual disabilities. The sample examined involved four classes, each consisting of 20 students, two of which had more boys than girls, and one had an integrated boy, while the other had an integrated girl. In the other two communities, girls were the majority, with one boy and one girl integrated in them respectively. Our aim was to observe the correlation of gender proportions and the choices of likes and dislikes. Therefore a quality-focused analysis has been performed. Sociometry has been applied as a method and data analysis has been carried out by the Smetry software. Among our results we would like to highlight that the non-reciprocal choices of likes and dislikes are more frequent in between the same gender and the need to connect with a classmate of the same or „similar” sociometric status has been realized among the students several times. The relevancy of our last supposition – that within the classes with a female majority the status of girls is worse especially if they are integrated – has been proven by striking results. The sociometric status of girls has been the least favorable in classes where the majority and the integrated student are also girls.

Tanulmányunkban enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket integráló osztályközösségek állnak a középpontban. A vizsgálati mintát négy 20 főből álló osztály alkotta, melyek közül kettőben fiúk voltak többen, és az egyikben fiú, a másikban lány volt az integrált tanuló. A másik két közösségben a lányok képviselték a többséget, egy-egy fiú, illetve lány fogyatékos diákkal közöttük. Célunk a közösségek nemi arányainak és a rokonszenvi választások összefüggésének megfigyelése volt. Ennek érdekében minőségi fókuszú elemzést végeztünk. Módszerül a szociometriát alkalmaztuk, az adatok feldolgozása pedig a Smetry szoftverrel történt. Eredményeink közül kiemeljük, hogy a vizsgált közösségekben a nem viszonzott rokonszenvi választások közül az azonos nemek közöttiek voltak nagyobb számban, illetve az azonos vagy „közeli” szociometriai státuszú társ felől érkező kapcsolódási igény több esetben realizálódott a tanulók között. Az utolsó feltételezésünk – lány többségű osztályokban rosszabb a lányok pozíciója, különösen, ha integráltak - relevanciáját jól látható eredmények bizonyították. Abban az osztályban lett a legkedvezőtlenebb a lányok szociometriai helyzete, ahol ők képviselik a többséget és az integrált tanuló is lány.