Adalékok egy debreceni család történetének kutatásához
| dc.contributor.author | Ölveti, Gábor | |
| dc.contributor.status | igen | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-12-11T13:55:38Z | |
| dc.date.available | 2020-12-11T13:55:38Z | |
| dc.date.issued | 2014 | |
| dc.description.abstract | A jelenlegi Hajdú-Bihar megye székhelyén Debrecenben élt a Weiszenberg-család. A zsidóság első bevándorlási hulláma Mária Terézia és II. József uralkodása idején érte el Magyarországot. A cseh-morva tartományokból bevándorlókat a XIX. század elején a Galíciából érkezők követték. A Debrecenhez közeli Hajdúsámsonban például már 1774-ben szervezett hitközség működött. A nemesi birtokok közelsége kedvezett a termény- és a háziipari készítmények értékesítésének. II. József 1781-es zsidórendelete pedig az iparűzés jogát is biztosította részükre. A közvetítő kereskedelem, a mészárszékek és kocsmák haszonbérlete révén pedig elérték, hogy Debrecen szabad királyi város és a közeli Hajdúkerület enyhítsen a letelepedésüket gátló intézkedéseken. Debrecenben 1840-től telepedhettek meg az izraeliták, elsősorban az 1840. évi zsidókról szóló XXIX. törvény kényszerítő rendelkezéseire, amelyek előírták a zsidók szabad lakhatását az „egész Országban és kapcsolt részekben”. A város ugyanis nemcsak a letelepedést, de annak egyik fontos feltételét a birtokszerzést is gátolta. Egészen bizonyos, hogy a lakosság zsidókkal szembeni magatartásának alapvető oka a versenytársak kiküszöbölése volt. | hu_HU |
| dc.identifier.issn | 2063-6415 | |
| dc.identifier.issue | 2 | hu_HU |
| dc.identifier.jtitle | Metszetek | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/299540 | |
| dc.identifier.volume | 2014 | hu_HU |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.cc | CC BY-NC-ND 4.0 | |
| dc.rights.uri | https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/ | |
| dc.subject | Adalékok egy debreceni család történetének kutatásához | hu_HU |
| dc.title | Adalékok egy debreceni család történetének kutatásához | hu_HU |
| dc.type | article |