Az egészségtudatosság pénzügyi vonatkozásai
| dc.contributor.advisor | Bács, Zoltán | |
| dc.contributor.advisor | Szilvássy, Zoltán | |
| dc.contributor.author | Tömöri, Gergő | |
| dc.contributor.department | Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola | hu |
| dc.date.accessioned | 2019-04-15T12:39:26Z | |
| dc.date.available | 2019-04-15T12:39:26Z | |
| dc.date.created | 2019 | hu_HU |
| dc.date.defended | 2019-05-02 | |
| dc.description.abstract | A disszertációban tárgyalt kutatási téma elsősorban annak kimutatására irányult egyéni és populációs szinten egyaránt, hogy az egészség megőrzésének prioritásként kezelése, a háziorvosokkal történő konzultációk gyakoriságának növekedése, a szív- és érrendszeri betegség szűrővizsgálatokkal történő korai felismerése és időben elkezdett gyógyszeres kezelése – mely az elsődleges megelőzést szolgáló indikációt megfogadó egyénekre ugyanúgy jellemző, mint az alacsony életmódkockázatokkal bíró populációkra – önmagában milyen hatással lehet a fogyasztók kiadásaira, a fekvőbeteg-ellátás költségeire, illetve az országok makrogazdasági helyzetére. Az ehhez kapcsolódó öt kutatási hipotézisem közül három a fogyasztói szintű, míg két feltevés egy nemzetközi adatbázis elemzésének eredményeire vonatkozott. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének jelentőségét adja, hogy összességében a nem fertőző megbetegedésekből eredő halálesetek 46%-át okozta globálisan, amely mind Európában, mind Magyarországon 40% feletti értéken maradt. Az Európai Unióban a CVD-vel kapcsolatban felmerült valamennyi közvetlen egészségügyi költség az új évezredben mindvégig meghaladta a 100 milliárd eurót, de az informális ellátás és a mortalitás miatt bekövetkező termelékenység-veszteség sem lett egyetlen évben sem alacsonyabb 20 milliárd eurónál. Az egészségre nézve káros életmódhoz való ragaszkodás hagyományosan nem ésszerű mérlegelések eredményeiként születnek, ugyanakkor a prevenciónak is fennállnak olyan kockázatai, melyeket figyelembe véve egy tökéletesen racionális döntéshozó is elzárkózna attól: prevenció mellett is megbetegedhet, illetve anélkül is fennállhat az esélye, hogy elkerüli a betegséget. Az indikáció megfogadása során az egyén egy egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, melynek működése más szolgáltatáshoz hasonlóan gazdaságilag értékelhető. Az ehhez szükséges költségek és hasznok számszerűsítésére számos metodikai eljárás ismert az egészséggazdasági szakirodalomban. Az ellátás közvetlen és közvetett költségeire bontása az eredményekben is megmutatkozott: amíg az egészségtudatosság hiánya a közvetlen kardiológiai fekvőbeteg-ellátásra egyértelműen növelő hatást gyakorolt, úgy az indirekt költségek között számon tartott termelékenység-veszteség értékeire már semmilyen befolyással nem bírt. A megelőzés megtérülése a fogyasztóknál az alternatív életmód hasznosságához viszonyítva értendő, ahol annak függvényében dönthetnek, hogy a megbetegedés valószínűsége milyen mértékben csökkenne vélekedésük (és nem a tényleges helyzet) szerint az életmódváltás következtében, valamint milyen eséllyel gyógyítanák meg és nyerné újra vissza megbetegedése esetén a teljes egészségveszteséget. Ez a kérdőíves felmérés során is beigazolódott: amíg a prevenció hasznát is tagadók a kockázattöbblet értékét becsülték rendkívül alacsonynak, addig a prevenció hasznát ugyan elismerő, de a hosszú időszak okán az egészségnyereség realizálásában erősen bizonytalanoknál az életmód fenntartásának bizonytalansága is megugrott jelentős mértékben. A többváltozós, valamint a panel regresszió analízissel kiértékelt eredmények alapján beigazolódott, hogy az egészségi állapot romlásával a fogyasztók optimális életminőségének költségigénye nem változna, függetlenül a prevenció alkalmazásától vagy megítélésétől, a megelőzéssel járó többletkiadást pedig a várakozásokkal szemben nem becsülték alul, miközben az életmódkockázatokban megfigyelhető eltérések országok között a termelési értékveszteség alakulására sem volt hatással. A kutatás során levont következtetések összességében véve nem az egészségmegőrzés hasznát vonják kétségbe, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy – a XXI. századra jellemző robbanásszerű orvostechnológiai innováció ellenére – az emberek saját egészségükhöz való viszonyát a racionális megfontolások helyett inkább olyan, nehezen megváltoztatható viselkedéspszichológiai anomáliák befolyásolják, melyek jobb megértése és kezelése egyúttal az egészségipar egyik fő kihívása lesz a jövőben. The research topic discussed in the dissertation was aimed primarily, at both individual and population levels, how the health preservation as a priority, the increase in the frequency of consultations with general practitioners, the early detection of cardiovascular disease by screening tests and the medicine treatment starting in time – which are typical for individuals receiving the prevention indications as well as the populations with low lifestyle risks – can affect the expenditures for consumers, the cost of inpatient care and the macroeconomic situation of countries. Three of my five research hypotheses related to the results of consumer-level analysis, while two of the hypotheses were based on the results of an international database analysis. The importance of preventing cardiovascular disease is that it causes 46% of deaths from non-communicable diseases worldwide, which remains above 40% in both Europe and Hungary. In the European Union, all the direct health costs of CVD have exceeded EUR 100 billion after the millennium, but the loss of productivity due to informal care and mortality has not been lower than EUR 20 billion in any one year. Adhering to a life-threatening lifestyle or certain addictions is traditionally not the result of unreasonable reflections, but there are also risks of prevention that make a perfectly rational decision-maker refuse: beside the prevention people can become ill, or it is not certain that people will suffer from chronic illness without change of lifestyle, and anybody cannot be absolutely sure that the new lifestyle is maintained throughout the period from the occurrence of expenditure to the realization of benefits. When receiving the indication, the individual uses a health service whose operation can be economically evaluated like other services. Numerous methodological procedures for quantifying the necessary costs and benefits are known in the health economics literature. The breakdown of direct and indirect costs of care was also reflected in the results: as long as the lack of health awareness had a clearly increasing effect on direct cardiological inpatient care, it had no influence on the value of loss of productivity among indirect costs. The return on prevention for consumers understandable relative to the usefulness of alternative lifestyles, while man can decide to what extent the likelihood of the disease would decrease according to their belief (and not by the actual situation) as a result of the change of lifestyle, and what extent the chance to cure and regain the total health loss in case of re-illness in the future. This was also confirmed by the questionnaire survey: as long as the value of the morbidity risk surplus was estimated to very low by those who denied the benefit of prevention, but for those who were acknowledged the benefits of prevention, but uncertain in the realization of health gains, the uncertainty of lifestyle maintenance also increased significantly. Based on the results evaluated by multivariate and panel regression analysis, with the deterioration of health status, the cost demand for optimal quality of life for consumers would not change, regardless of the application or judgment of prevention, the additional cost of prevention was not underestimated against expectations, while the differences in lifestyle risks between countries did not affect the productivity loss. Overall, the conclusions drawn from the research do not call into question the benefits of health preservation, but draw attention to the fact that – despite the explosive medical technology innovation which typical in 21st Century – instead of rational considerations, people's relationship to their own health is influenced by behavioral psychological anomalies that are difficult to change and whose understanding and management will be one of the major challenges for the health industry in the future. | hu_HU |
| dc.description.corrector | NE | |
| dc.format.extent | 165 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/265562 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.language.iso | en | hu_HU |
| dc.subject | egészség-gazdaságtan | hu_HU |
| dc.subject | health economy | hu_HU |
| dc.subject | DEA | |
| dc.subject | prevenció | |
| dc.subject | panel regresszió | |
| dc.subject | szívbetegségek | |
| dc.subject | prevention | |
| dc.subject | panel regression | |
| dc.subject | heart diseases | |
| dc.subject.discipline | Gazdálkodás- és szervezéstudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Társadalomtudományok | hu |
| dc.title | Az egészségtudatosság pénzügyi vonatkozásai | hu_HU |
| dc.title.translated | Economic aspects of the health consciousness | hu_HU |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 3 (Összesen 3)
Nincs kép
- Név:
- Tomori_Gergo_ertekezes_titkositott.pdf
- Méret:
- 3.27 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Értekezés
Nincs kép
- Név:
- Tomori_Gergo_Tezis_HUN_titkositott.pdf
- Méret:
- 2.33 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Tézis_HUN
Nincs kép
- Név:
- Tomori_Gergo_Tezis_ENG_titkositott.pdf
- Méret:
- 2.19 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Tézis_ENG
Engedélyek köteg
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- license.txt
- Méret:
- 1.93 KB
- Formátum:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Leírás: