Szakdolgozatomban az „Iskola és társadalom 2008” kutatás adatbázisának (N=5962 fő) másodelemzése során vizsgáltam a magyar középiskolások demokrácia-értelmezésének területi különbségeit. A mintába került fiatalok a rendszerváltást követően születtek, így bár demokratikus intézményi keretfeltételek között, de – az előző rendszert túlélt számtalan vonást magán viselő – heterogén környezetben szocializálódtak, ezért is érdekes kérdés feltárni, hogy ez a generáció mit ért a demokrácia fogalmán. Arra kerestem továbbá a választ, hogy a Magyarországon oly sok tekintetben fennálló területi különbségek kirajzolódnak-e a középiskolások demokrácia-értelmezéseiben is. És amennyiben igen, hogyan ragadhatóak meg: a különböző megyék fiataljainak demokrácia-képe tartalmában, vagy inkább demokratikusságának fokában (azaz intenzitásában) különbözik-e egymástól. Elemzésem során kétféle – egy tartalmi szempontok szerint, és egy matematikai módszerekkel kialakított – demokrácia-kép tipológiát használtam kérdéseim megválaszolására (politika, kiegyensúlyozott és társadalmi; illetve erős és gyenge demokrácia-kép típus). Eredményként azt kaptam, hogy mindkét szempontból szignifikáns különbség van a megyék között, de igen eltérő mértékben és módon. Ezeknek a válaszoknak a bővebb kifejtését tartalmazza szakdolgozatom.