Az általam használt biszex csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonysága már 2016-ban bizonyításra került, azonban hátránya, hogy más nem-célfajok egyedeit is magas számban csalogatja, beleértve a hasznos szervezeteket is, mint például a házi méhek. Vizsgálatom célja ezért egy olyan partner vegyület megtalálása volt, amely képes távol tartani a hasznos beporzó fajokat, anélkül, hogy a kukoricamoly fogásokat negatívan befolyásolná. Kísérletemet Hajdú-Bihar megyében, Nádudvar város külterületén végeztem. A vizsgálat során CSALOMON® VARL+ típusú csapdák kerültek kihelyezésre, amelyekben ötféle illatanyag hatékonyságát vetettem össze. A vizsgálat során több mint 2000 rovar került befogásra, ebből 117 kukoricamoly, 728 pedig házi méh volt. Sajnos legnagyobb egyedszámban a házi méh egyedeit fogták a csapdák, de a gamma-bagolylepke, a csalánevő tűzmoly és a szénailonca összesített száma is meghaladta a célfaj fogott egyedszámát. A kukoricamoly fogási adatai mellett kiértékelésre kerültek a házi méh, a gamma-bagolylepke, a csalánevő tűzmoly és az egyéb méhfajok eredményei is. Az eredmények kiértékelése után elmondható, hogy az OMM csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonysága ismét bizonyítást nyert. A kísérlet során alkalmazott méh-repellens anyagok közül a biszex csalétekhez magas dózisban hozzáadott NH4AC (ammónium-acetát) bizonyult a leghatásosabbnak, a fogott házi méhek és egyéb méhek számát jelentősen visszavetette, azonban ugyanez elmondható a célfaj, azaz a kukoricamoly fogásairól is. Az elegy szintén gátló hatással volt a nem célfaj csalánevő tűzmoly (Haritala ruralis) és a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) egyedeire is. Az alapvegyület mellett alacsony dózisban alkalmazott ammónium-acetát kisebb mértékben ugyan, de szintén gátolta a fogásokat a kukoricamoly és a méhek esetében is. A célfajra gyakorolt negatív hatás miatt tehát az NH4AC nem alkalmas a kukoricamoly biszex csapda specifikusságának növelésére. A benzaldehiddel (BAL) kiegészített alapvegyület célja szintén az volt, hogy kevesebb méh kerüljön a csapdákba. Az eredményekből azonban látható, hogy a benzaldehidet tartalmazó keverék a házi méhek és az egyéb méhek esetében is jóval több egyedet fogott, mint az alapvegyület (OMM), tehát kísérletemben a benzaldehid méheket gátló hatása nem volt igazolható. A kukoricamoly fogásait viszont csökkentette, ezért ezzel a komponenssel nem érdemes a továbbiakban próbálkozni.