A kukoricamoly biszex csapdák specifikusságának növelése a méheket gátló illatanyagok felhasználásával

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzarukán, István
dc.contributor.advisorNagy, Antal
dc.contributor.authorVasas, Barnabás
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-04T14:19:21Z
dc.date.available2020-05-04T14:19:21Z
dc.date.created2020-05-04
dc.description.abstractAz általam használt biszex csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonysága már 2016-ban bizonyításra került, azonban hátránya, hogy más nem-célfajok egyedeit is magas számban csalogatja, beleértve a hasznos szervezeteket is, mint például a házi méhek. Vizsgálatom célja ezért egy olyan partner vegyület megtalálása volt, amely képes távol tartani a hasznos beporzó fajokat, anélkül, hogy a kukoricamoly fogásokat negatívan befolyásolná. Kísérletemet Hajdú-Bihar megyében, Nádudvar város külterületén végeztem. A vizsgálat során CSALOMON® VARL+ típusú csapdák kerültek kihelyezésre, amelyekben ötféle illatanyag hatékonyságát vetettem össze. A vizsgálat során több mint 2000 rovar került befogásra, ebből 117 kukoricamoly, 728 pedig házi méh volt. Sajnos legnagyobb egyedszámban a házi méh egyedeit fogták a csapdák, de a gamma-bagolylepke, a csalánevő tűzmoly és a szénailonca összesített száma is meghaladta a célfaj fogott egyedszámát. A kukoricamoly fogási adatai mellett kiértékelésre kerültek a házi méh, a gamma-bagolylepke, a csalánevő tűzmoly és az egyéb méhfajok eredményei is. Az eredmények kiértékelése után elmondható, hogy az OMM csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonysága ismét bizonyítást nyert. A kísérlet során alkalmazott méh-repellens anyagok közül a biszex csalétekhez magas dózisban hozzáadott NH4AC (ammónium-acetát) bizonyult a leghatásosabbnak, a fogott házi méhek és egyéb méhek számát jelentősen visszavetette, azonban ugyanez elmondható a célfaj, azaz a kukoricamoly fogásairól is. Az elegy szintén gátló hatással volt a nem célfaj csalánevő tűzmoly (Haritala ruralis) és a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) egyedeire is. Az alapvegyület mellett alacsony dózisban alkalmazott ammónium-acetát kisebb mértékben ugyan, de szintén gátolta a fogásokat a kukoricamoly és a méhek esetében is. A célfajra gyakorolt negatív hatás miatt tehát az NH4AC nem alkalmas a kukoricamoly biszex csapda specifikusságának növelésére. A benzaldehiddel (BAL) kiegészített alapvegyület célja szintén az volt, hogy kevesebb méh kerüljön a csapdákba. Az eredményekből azonban látható, hogy a benzaldehidet tartalmazó keverék a házi méhek és az egyéb méhek esetében is jóval több egyedet fogott, mint az alapvegyület (OMM), tehát kísérletemben a benzaldehid méheket gátló hatása nem volt igazolható. A kukoricamoly fogásait viszont csökkentette, ezért ezzel a komponenssel nem érdemes a továbbiakban próbálkozni.  hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.courseNövényorvosihu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/285573
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkukoricamolyhu_HU
dc.subjectnövényvédelemhu_HU
dc.subjectbiszex csapdahu_HU
dc.subjectelőrejelzéshu_HU
dc.subjectházi méhhu_HU
dc.subjectcsalétekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelemhu_HU
dc.titleA kukoricamoly biszex csapdák specifikusságának növelése a méheket gátló illatanyagok felhasználásávalhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)