A diszkrimináció-tilalom vizsgálata hálás feladat. A köznyelvben szinonimaként használt hátrányos megkülönböztetés elleni szabályok vizsgálata, az azt megakadályozó intézkedések és ítéletek mind-mind tanúi annak az igénynek, hogy az embereket kivétel nélkül egyenlőként kell kezelnünk. Ennek eléréséhez azonban hosszú küzdelem, folyamatos fejlődés vezethet mind az egyes tagállamokban, mind az Európai Unióban. A diszkrimináció-tilalom csak az integráció elmélyülésével vált önálló jogelvvé az Unióban: az alapszabadságok tekintetében az Európai Bíróság folyamatos jogfejlesztő tevékenységével egyre pontosabb értelmezést adott a diszkrimináció-tilalom elvének. Célom, hogy az Európai Bíróság jogértelmező, jogfejlesztő tevékenységének vizsgálatával bemutassam, hogyan vált a diszkrimináció-tilalom általános jogelvvé az alapszabadságok érvényesülése során. Különös figyelmet fordítok a személyek szabad mozgására, amely kétség kívül az uniós polgárokat megillető jogok egyik legfontosabbja, és amely érvényesülése - még inkább nem érvényesülése- során számos diszkriminatív tagállami szabállyal találkozhatunk a munkavállalás, a szakképzésekben való részvétel vagy akár a társadalmi kedvezményekben részesülés során. Dolgozatomban az eljárási kérdések tisztázása után jogesetek ismertetésével kívánok minél teljesebb képet adni az Unióban zajló, alapvetően állampolgárságon alapuló nyílt és burkolt diszkriminációról.