Magyarország munkaerő-piaca 2001 és 2011 között
| dc.contributor.advisor | Czeglédi, Pál | |
| dc.contributor.author | Bakti, Barbara | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-03-23T09:44:21Z | |
| dc.date.available | 2012-03-23T09:44:21Z | |
| dc.date.created | 2012-03-23 | |
| dc.date.issued | 2012-03-23T09:44:21Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatomban Magyarország munkaerő-piacának alakulását mutatom be a 2000-es évektől egészen napjainkig. Ahogyan azt a dolgozat alcíme is sejteti, nem egy általános áttekintést igyekeztem megfogalmazni e témában, hanem a 2007/2008-as gazdasági világválság magyar munkapiacra gyakorolt hatásait, a válságkezelés eszközeit, valamint a váláság óta eltelt időszak történéseit próbálom meg szemléltetni.Amennyiben a válság elméleti hátterét nézzük, megállapíthatjuk, hogy GDP ciklikusságát a foglalkoztatás követi. Ha tehát valamilyen válság jelenik meg a gazdaságban, a foglalkoztatás csökken, a munkanélküliség azonban nő, de ahogy a gazdaság elkezd fellendülni és egy újabb csúcspont felé kezd haladni, a foglalkoztatásnak nőnie kellene, a munkanélküliségnek pedig csökkennie. A 2007/08-as gazdasági válság negatív hatásainak napjainkra csökkennie kellene a magyar gazdaságban is. Azonban hazánkban sajnos nem nő számottevően a foglalkoztatás és így a munkanélküliség sem csökken. Tanulmányomban ennek hátterét és okait próbálom megkeresni. Annak érdekében, hogy a dolgozat alcímében megfogalmazott kérdésre megfelelő választ kapjunk, elengedhetetlen a téma részletes és körültekintő vizsgálata. Éppen ezért a dolgozatot a kelet- és közép-európai országok munkapiacának elemzésével kezdem. Megismerhetjük a rendszerváltó országok közös jellemzőit, illetve különbségeit. Hazánk részese volt a 2004-es EU-s bővítésnek, ami hatást gyakorolt a magyar foglalkoztatásra és a csatlakozással számos hosszú, illetve rövid távú Bizottsági ajánlást fogadott el az ország a foglalkoztatáspolitika terén is. A válság megvizsgálásához ismernünk kell a válságot megelőző időszak munkapiaci jellemzőt, mint az aktivitást, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, valamint a bérek alakulását, amit a 4. fejezetben részletesen illusztrálok. Majd ezt követően gondosan megvizsgálom a 2007-2008-ban történt eseményeket. Röviden igyekszem bemutatni, hogy milyen események következménye volt a válság, milyen hatással bírt a magyar gazdaságra, illetve, hogy az Európai Unióban, valamint Magyarországon válságkezelő intézkedéseket hoztak és alkalmaztak. De a dolgozat alapvető kérdésének megválaszolása nem lenne megfelelő, ha nem térnék ki a válság óta eltelt időszakra, és az azóta tapasztalt munkaerőpiaci történésekre, így a dolgozat utolsó részében a 2010-2011-es időszakkal foglalkozok. | hu_HU |
| dc.description.corrector | vt | |
| dc.description.corrector | vt | |
| dc.description.course | nemzetközi gazdaság és gazdálkodás | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 67 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/125136 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
| dc.subject | munkaerő-piac | hu_HU |
| dc.subject | válság | hu_HU |
| dc.title | Magyarország munkaerő-piaca 2001 és 2011 között | hu_HU |
| dc.title.subtitle | Miért nem csökkent a magyar munkanélküliség a válság múlásával? | hu_HU |