Háttér és célkitűzés: Dolgozatomban a kapcsolódó szakirodalmak alapján ismertetem a szkizofrénia általános jellemzőit, továbbá a szkizofréniával élő személyek betegségmegélését is összefoglalom a korábbi vizsgálatokból származó eredmények alapján. A korábbi publikációk közt sajnos kevés kvalitatív kutatást találunk a témában, pedig a szubjektív betegségnarratíváról ezzel a módszerrel több hasznos információ kerülne birtokunkba. A dolgozat kutatási kérdése, miszerint az Indiana Pszichiátriai Betegséginterjú mentén keletkezett verbális tartalmak tartalomelemzése lehetőséget ad-e a szkizofréniával élő személyek betegségnarratívájának leírására, lehetőség nyílik-e a szubjektíven megélt kórlefolyás vizsgálatára, a betegséggel járó terhek megismerésére, valamint alkalom nyílik-e a betegséggel való megküzdés tanulmányozására. Módszer: Félig strukturált interjú készült 10 szkizofréniával élő személlyel. Vizsgálatunk, az Indiana Pszichiátriai Betegséginterjú felvétele révén keletkezett nyelvi anyag induktív kvalitatív tartalomelemzésére vállalkozik annak érdekében, hogy az így összegyűjtött verbális anyagból következtetéseket vonhassunk le pácienseink szubjektív betegségmegélését, betegségreprezentációját és a betegség következményeit illetően. Eredmények: A kutatási kérdés igazoltnak bizonyul. A négy témához tartozóan - amelyek a betegségnarratíva, a szkizofrénia hatására bekövetkező változások a páciensek életében, a betegségkonstrukció befolyásának mértéke, valamint a jövőkép - tizennégy fölérendelt kategóriát hoztunk létre, melyek 58 alkategória összevonásával keletkeztek. A betegségnarratívát a páciensek betegség révén kialakult identitása, az azokhoz kapcsolódó affektusok, a személy által észlelt tünetek, a kialakulás okának tartott tényezők és a kezeléssel való együttműködés mentén tudtuk megragadni. Az, hogy a páciensek életében mi változott a betegséggel és mi nem, beszámolóik alapján leginkább azok következményei, a szociális kapcsolataik és a munkára való alkalmasságuk változása mentén ragadható meg számukra. A betegségkonstrukció befolyásának mértékét a provokáló és protektív tényezők, a megküzdés, az elfogadás és a betegség felett gyakorolt kontroll jelenti, míg a résztvevők jövőképükkel kapcsolatos beszámolói az élettel való elégedettség és reményteliség témáján belül keletkezett.