Az akvakultúra a leggyorsabban növekvő élelmiszerágazat, melyben 400 faj bevonásával 2020-ban 122,6 millió tonna élelmiszert állítottak elő globális szinten, amiből 87,5 millió tonna állati termék volt, 35,1 millió tonna pedig alga. Az utóbbi két évtizedben megduplázódott az akvakultúrában nevelt halak összes mennyisége, így az önmagában elérte az 57,5 millió tonnát. Ezen fajok egyik képviselője szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss Walbaum, 1792), ami az Európai Unióban 2018-ban a második legnagyobb mennyiségben előállított hal volt. Jó alkalmazdóképességének köszönhetően meghódította a világot, közkedvelt a horgászok és tenyésztők körében, szerepe az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen. Fogyaszthatjuk sülten, párolva, grillezve és füstölve is. Pácolással és füstöléssel plusz ízt és aromát adhatunk a halnak, illetve természetes módon növelhetjük a fogyaszthatósági idejét. Kísérletemmel arra keresem a választ, hogy miképpen befolyásolják a páclevek eltérő sókoncentrációi a szivárványos pisztráng húsának szárazanyagtartalmát, NaCl tartalmát, vezetőképességét, hamutartalmát, pH értékét és színét a pácolás és az ezt követő füstölés után.