Az alfa-generáció tapasztalati háttere és matematikai nevelése az óvodában és az alsótagozaton
| dc.contributor.advisor | Deák, Ervin | |
| dc.contributor.author | Pintér , Marianna Ilona | |
| dc.contributor.department | Matematika- és számítástudományok doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | Egyetemen kívüli | |
| dc.date.accessioned | 2025-06-25T17:48:09Z | |
| dc.date.available | 2025-06-25T17:48:09Z | |
| dc.date.defended | 2025-09-04 | |
| dc.date.issued | 2025 | |
| dc.description.abstract | Disszertációmban a 2014-19 között végzett kutatásom eredményeit mutatom be. A kutatás két részből állt. Az elméleti rész nemzetközi és hazai szakirodalmon alapul. Ebben a részben azt vizsgáltam, hogy a 2010-ben és azt követően született gyermekek esetében teljesülnek-e Mannheim Károly (Karl) generációs elméletében foglalt feltételek. A második rész egy empirikus rész, amelyben adatokat gyűjtöttem a jelzett korosztályú gyermekek informatikai eszközhasználati szokásairól és iskolába lépés előtti matematikai tapasztalati bázisáról. Az adatgyűjtés módszere kérdőíves felmérés volt. Az első, pilot felmérés egy papír alapú kérdőív volt, amelyet 2015-ben több budapesti óvodába is kiküldtem. A kérdőívet 95 gyermek hozzátartozója töltötte ki önkéntesen és anonim módon. A válaszok rávilágítottak arra, hogy érdemes kutatni a témát. Ezért 2018-ban egy továbbfejlesztett online kérdőívet készítettem. A kérdőív országszerte elérhető volt, és 345 magyar gyermek hozzátartozója töltötte ki anonim módon és önkéntesen. A dolgozatban bemutatott elméleti és empirikus kutatásban arra kerestem a választ, hogy - 2010. 01. 01. után Magyarországon született gyerekek mutatnak-e generációs jelleget. - Az IT eszközök hétköznapivá válása befolyásolja-e a korai matematikai tapasztalatszerzésüket. - Amennyiben igen, kell-e erre a matematikatanításnak reagálnia. Bár a kutatásom egyik esetben sem volt reprezentatív jellegű, mégis úgy gondolom, hogy a belőle nyert információk hiányosságaik ellenére sem hagyhatók figyelmen kívül. A kérdőíves kutatás eredményeit statisztikai eszközökkel vizsgálva a következőkre jutottam: - Nem zárható ki az új generáció jelenléte, hiszen az adatok függetlenek voltak a vizsgált gyermek nemétől, születésihelyétől, családjuk szerkezetétől, a szülei iskolai végzetségétől. Az eltérések legfeljebb abban jelentek meg, hogy egyes alcsoportokban esetleg még jobban jellemző volt valami, mint egy másikban. - A megfelelő applikáció használata koragyermekkorban pozitívan hat a matematikai képességekre ható hagyományos játékokra. Szívesebben játszik az a gyermek ilyen játékkal, aki a digitális játékok között is játszik matematikai képességek fejlesztésére alkalmas játékokkal. - Ezt a felismerést követve jutottam arra a megállapításra, hogy be kell emelni a digitális játékokat a matematika tanításába. Nem csak azért, mert a gyermekek kulturális közegéhez jobban illeszkedik, hanem azért is, mert így lehetőségünk van a transzferhatás kihasználására. Azonban az, hogy hova és hogyan illesztjük be ezeket, szintén fontos kérdés, öncélú beillesztés nemhogy nem használ, de hátrányt is okozhat. Megerősített hipotézisek 1. hipotézis: A 2010. 01. 01. után született gyermekek – életkoruktól, lakhelyüktől, nemüktől, függetlenül – okoseszközökkel a kezükben nőnek fel, az IT eszközökkel töltik szabadidejük jelentős részét. A statisztikai mutatók alátámasztották, hogy a vizsgálatban résztvevő gyermekek valóban okoseszközökkel a kezükben nőnek fel. Sokuk nem csak szüleik eszközeit használja, hanem saját eszközzel is rendelkezik. 2. hipotézis: A 2010. 01. 01. után született gyermekre nem jellemző, hogy a Varga Tamási matematikatanítás szempontjából fontos iskola előtti fejlesztő játékokkal otthon játszanának. Ezt a hipotézist a vizsgálat szintén alátámasztotta. A matematikai szempontból fontos játékok nincsenek a családok által preferált játékok körében. Ennek oka azonban nem a digitális játékok előtérbe kerülése, nincs a két játék típus között trade-off. Ezért a hagyományosan matematikai képességet fejlesztő játékokra nagyobb hangsúlyt kell fektetni az óvodai nevelés során. 4. hipotézis: Beépíthető a digitális tananyag a Varga Tamási matematika oktatásba. A vizsgálat során ez a hipotézis is megerősítésre került. A digitális forma egy új reprezentációs szintet hoz létre a manuális és képi reprezentációs szintek között a bruneri reprezentációs elméletben. Az új szint bár a valóságos mozgások egy kétdimenziós vetületét mutatják a gyermekeknek, mégis lehetővé teszi a mozgások megfigyelését a statikus képekkel szemben. Így ennek az új réteg megjelenése tovább segítheti a megértési-, megismerési folyamatot. A dolgozatban bemutatásra került digitális játékok és digitális tananyagok azt igazolják, hogy amennyiben megtaláljuk azok pontos célját, fejlesztő hatását, akkor szerves részét képezhetik a Varga Tamási matematika oktatásnak. Megcáfolt hipotézis 3. hipotézis: A 2010. 01. 01. után született gyermekek digitális eszközökön való játéka kiszorítja a hagyományos matematikai kompetenciákat fejlesztő játékokat. Ezt a hipotézist a vizsgálat nem támasztotta alá. | |
| dc.description.abstract | In my dissertation, I present the results of my research conducted in 2014-19. The research consisted of two parts. The theoretical part is based on international and Hungarian literature. In this section, I investigated whether the conditions set forth in Károly (Karl) Mannheim's generational theory are fulfilled in the case of children born in 2010 and after. The second part is an empirical part, in which I collected data about the IT device usage habits of the children in the indicated age group and their mathematical experience base before going to school. The method of data collection was a questionnaire survey. The first, pilot survey was a paper-based questionnaire that I posted to several kindergartens in Budapest in 2015. The questionnaire was voluntarily filled out anonymously by the relatives of 95 children. The answers highlighted that it is worth researching the topic. That is why I created an improved online questionnaire in 2018. The questionnaire was available nationwide, and it was filled out anonymously and voluntarily by the relatives of 345 Hungarian children. In the theoretical and empirical research described in the thesis, I was looking for the answer whether - the Hungarian children born after 2010 show generational characteristics, - IT devices becoming part of our everyday life influence the way of gaining early experience, - if so, does mathematical education have to react to that? Although my research was not representative in any of the cases, I still think that the information gained cannot be ignored despite its incompleteness. When I studied the results of the questionnaire-based research with statistical tools, I observed the following: - The existence of the new generation cannot be excluded since the data were irrespective of the gender, place of birth, family structure of the child and of the parents’ qualification. Variance could be spotted only because some characteristics were more typical in one subgroup than in another one. - The use of the appropriate application in the early ages has a positive effect on the traditional games affecting the mathematical competence. Children playing with digital games also suitable for developing mathematical competence will prefer such games. - Following this finding, I have concluded that digital games shall be part of teaching Mathematics. Not only because they fit the cultural environment of the children better, but also because we have a chance to take advantage of the transfer effect. However, the place and mode of integration is also an important question. Integrating for own sake might even lead to disadvantages instead of benefits. Confirmed hypotheses Hypothesis 1: Children born after 1 January 2010 – irrespective of their age, location of home or gender – grow up using smart tools and spend a significant amount of their free time with using IT devices. Statistical pointers demonstrated that children who took part in the study indeed would grow up using smart tools. Many of them have own devi-ces beside using those of their parents. Hypothesis 2: It is not typical for the children born after 1 January 2010 that at home they play with pre-school educational toys which are important from the point of Tamás Varga’s complex method of mathematics education. The study has justified this hypothesis too. Games important from mathematical point of view are not among the preferred games of the families. However, the reason for it is not that digital games got into the limelight. There is no trade-off between the two game types. Therefore, more emphasis must be put on the traditional games developing mathe-matical competence in pre-school. Hypothesis 4: The digital learning material can be integrated into Tamás Varga’s method of mathematics education. During the study, this hypothesis has also been confirmed. The digital form creates a new representation stage between the enactive and iconic representation stages, as per Bruner’s theory of cognitive representation. Although the new stage represents a two-dimensional projection of real motions for children, it still makes it possible to observe motions as opposed to static images. Thus, the presence of the new stage might help in the process of understanding and recognizing. The digital games and learning material demonstrated in the thesis prove that they can be an essential part of Tamás Varga’s method of mathematics education if their exact goal and developmental impact can be found. Refuted hypothesis Hypothesis 3: For children born after 1 January 2010, playing games on digital devices squeezes out the traditional toys developing mathematical competence. The study has not justified this hypothesis. | |
| dc.format.extent | 163 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/394579 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.language.iso | en | |
| dc.subject | alfa generáció, matematikai képességfejlesztés, informatikai eszközök használata, matematikai tapasztalati bázis, komplex matematikaoktatás, hagyományos és digitális játékok, a fogalmak fejlődésének hosszú útja | |
| dc.subject | alpha generation, mathematical ability development, use of IT tools, mathematical experience base, complex mathematics teaching, traditional and digital games, the long way of development of concepts | |
| dc.subject.discipline | Matematika- és számítástudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Természettudományok | hu |
| dc.title | Az alfa-generáció tapasztalati háttere és matematikai nevelése az óvodában és az alsótagozaton | |
| dc.title.translated | The Mathematical Experience and Education of Generation Alpha in Pre-School Years and in Primary School from Grades 1 to 4 | |
| dc.type | PhD, doktori értekezés | hu |
Fájlok
Engedélyek köteg
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- license.txt
- Méret:
- 1.93 KB
- Formátum:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Leírás: