9639580317
| dc.date.accessioned | 2008-12-17T20:03:12Z | |
| dc.date.available | 2008-12-17T20:03:12Z | |
| dc.description.abstract | Metsző logika és szikrázó hóban ázó lélek. Pergamen szárazságú gondolatok és virággal teli árokpartok. Papír homunculusok és illatos szerelmek. Táj-kivonatok meg a ligetek fűvel benőtt gyökérhangjai. Eszme-kimérák és a csalódások minden Taügetoszt túlélő örök álmai. Többnyire ezek azok az ellentétvonulatok, amelyek így vagy úgy felidéződnek bennünk, amikor azt próbáljuk szavakba foglalni, hogy a bölcselet és a literatúra útjait párhuzamos, esetleg mereven el- és kitérő vagy pedig időnként egymást érintő utaknak lehet-e nevezni. Habár a filozófia és a szépirodalom, a szikárabb fogalmiság és a dalolva felcsendülő ének forrásai már a legkorábbi időkben is ugyanarról a tájról eredtek, mégis - különösen azután, hogy az ész szörnye is kibújt a maga mitológiai barlangjából, s centire kimérve maga körül az 'isteni leget' gépi billentyűin lehajrázta még a tavaszi szelekkel versenyt futó vágyat is - megszokottabbá és elfogadottabbá vált az az elgondolás, hogy a filozófia és a szépirodalom két, ma már sokkal inkább a maga külön útjain sodródó idegen. | hu |
| dc.identifier.bibid | bibDEK00441203 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9639580317 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00441203 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/69548 | |
| dc.title | 9639580317 | hu |