Jelen dolgozatban az emberölés bűncselekményének tényállási elemei közül az emberölés alanyát, mint szubjektív elemet, valamint a passzív alanyát, mint objektív elemet elemzem, majd az emberölés nyomozására vonatkozó szabályokat ismertetem és végül összegzem a megállapításaimat. Először az élet, testi épség és az egészség védelméről írok, majd ismertetem az emberölés tényállását, ezt követően az alannyá válás feltételeit mutatom be, majd a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait elemzem. Ezen belül elemezem az alannyá válást kizáró okokat, így a gyermekkort, kóros elmeállapotot, valamint a kényszer és fenyegetés esetkörét. Ezt követően a társas elkövetői alakzatokat elemzem, ezen belül is részletezem az önálló közvetlen tettességet, majd a társtettességet, közvetett tettességet, valamint a felbujtó és a bűnsegéd esetkörét. Majd a különös visszaesőként történő elkövetést, mint minősítő körülményt mutatom be. Ezt követően az elkövetők kriminológiai sajátosságait részletezem, így a női, férfi elkövetőkre, a gyermekkorú, fiatalkorú személyekre, végül a visszaesőkre vonatkozó jellemzőket elemzem. Ezután áttérek a passzív alanyok elemzésére. Először az életet, mint az elkövethetőség előfeltételét mutatom be. Majd a fokozott büntetőjogi védelemben részesülő személyek sérelmére elkövetett emberöléseket elemzem. Így dolgozatomban írok a gyermekek és újszülöttek sérelmére való elkövetésről, a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetésről, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál korlátozottan képes személy sérelmére való elkövetésről. Ezt követően a női és férfi áldozatokról megoszlásáról írok. Ezután az emberölések nyomozása című fejezetben bemutatom, hogyan jut el a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetőjéhez. Végezetül összegzem megállapításaimat.