A történelmi múlttal rendelkező kastélyok fontos kulturális és turisztikai erőforrások, amelyek megfelelő hasznosítása hozzájárulhat egy régió gazdasági fejlődéséhez. Békés Vármegye kastélyai esetében az épületek földrajzi elhelyezkedése, állapota és kulturális jelentősége szoros összefüggést mutathat a gazdasági potenciállal (Aubert, A., & Miszler, M. 2004). Az értekezés célja, hogy feltárjam ezeket az összefüggéseket, és olyan stratégiát dolgozzak ki, amely elősegítheti a kastélyok fenntartható hasznosítását (Kiss, R. 2016). A kérdéskör vizsgálatához számos tényezőt kellett figyelembe vennem, ilyen a kutatásommal érintett kastélyok és a kapcsolódó épületeik műszaki állapota (Básthy, Á. 2014; Déry, A. 2000), a kastélykörnyezet és parkok állapota (Nagy, L. 2019), a kapcsolódó infrastruktúra állapota és elérhetősége Lipták, K., Péter, Z. Sz. 2017). Békés Vármegye geotermikus energia potenciálja kiemelkedően magas országos viszonylatban (Bányai, L. 2011; Fancsik, T., & Mádl-Szőnyi, J. 2014), ezért kutatást végeztem a műemléképületeknél is felhasználható megújuló energiaforrások vonatkozásában. A kastélyok felújítása kapcsán modern technológiák alkalmazásának lehetőségei és előnyei is szemléltetem. Fontosnak tartottam megvizsgálni a már felújított kastélyoknál alkalmazott jó technikákat és gyakorlatot, amelyek segíthetnek a többi épület megújításában is. Romániában felújított magyar történelmi kastélyokon végzett műemlékvédelmi gyakorlatot (Ionescu, D. 2012; Popescu, R. 2018), hasonlítottam össze a vármegyében történt műemléki rekonstrukciók tapasztalataival. Az Schengeni övezethez történt romániai csatlakozás új lehetőségeket nyitott meg a dél-békési régióban, ennek hatásait is vizsgáltam a kastélyhasznosítás szempontjaiból és javaslatokat fogalmaztam meg az értekezésben.