„A földrajz, az elmúlt évek oktatáspolitikájának egyik nagy vesztese.” Fogalmazódott meg, a közelmúlt tanulmányiban. Ezekben keresik, velük együtt keressük a megoldást. Javaslatok hangzanak el különböző fórumokon, hogyan lehetne erősíteni a tantárgy helyzetét az oktatás-ban. Ilyen többek között, az óraszámok visszaállítása az általános iskolákban, gimnáziumok-ban a földrajz oktatása magasabb évfolyamokon, a tantárgy gyakorlatiasabbá tétele, a tanárok módszertani kultúrájának a fejlesztése ezzel együtt az órák szemléletesebbé, érdekesebbé téte-le. Pozitívan befolyásolná a fennálló helyzetet az, ha bekerülne a kötelezően választandó ter-mészettudományos érettségi tárgyak közé. A földrajz lobbinak nincs könnyű helyzete. Óra-számemelés a közeljövőben biztosan nem lesz. (Kérdés az, ha megtörténne, mely tantárgy kárára oldanák meg, mert a tanulók terhelhetősége is korlátozott.) Ahhoz, hogy bekerüljön a kötelező érettségi tárgyak közé, meg kell küzdenie a fizikával és a kémiával, melyek most érezhetően nagyobb támogatást kapnak. Ha sikerrel járnánk, az nagy mértékben növelné vizs-gázóink számát, minden bizonnyal az előzőleg említett két tárgy rovására. Márpedig az érettségiben való helyzetünk megerősítése lehetne a kivezető út a válságból. Érezhető az, hogy azoknak a tantárgyaknak a megítélése sokkal pozitívabb, melyek kötelező-en választandóak, és ez által magas számú érettségizőt tudnak a hátuk mögött. A földrajz a kétszintű érettségi rendszerben nem indult rossz pozícióval. Mivel tizedik év végén oktatása befejeződik, így az előrehozott vizsgázás lehetősége adott. Az első négy évben a szabadon választandó tantárgyak sorában a legtöbb vizsgázót tudhatta magáénak, akik éltek is a koráb-ban letehető vizsga lehetőségével. 2008 után, azonban megerősödött az informatika helyzete, és a vezető szerepet azóta sem sikerült visszahódítani. Sőt, szomorúan tapasztaljuk, hogy olyan tantárgyak jelennek meg, és erősödik meg a helyzetük, melyekre eddig jelentkező sem nagyon volt, vagy csak elvétve egy, kettő. Itt, az előre elkészíthető projekt munka lehetősége, majd későbbi bemutatása vonzóbb a diákok számára, szemben a földünk és környezetünk követelményrendszerével. Változást hozhatna az is, ha a felsőoktatásban több intézmény lehetősségként kínálná fel a földrajz emelt szintű érettségit. A ma slágerszaknak kikiáltott turizmus-vendéglátás, valamint a közgazdász felvételi követelmények közé bekerülhetnének földrajzi ismeretek is. Ez ugyan-olyan mértékben felduzzasztaná az emelt szintű érettségizőink számát, mint ahogy tette azt, a műszaki képzés felértékelődése a fizika tantárgy esetében. Ez, okot adhatna arra, hogy a tár-sadalom földrajzi ismeretek oktatása a 11. évfolyamon folytatódjon. A történelem és a föld-rajz ezen ága sok helyen kapcsolódási pont lehetne. A társadalom és gazdaságtörténet egyre inkább előtérbe kerül az eseménytörténettel szemben, mutatják ezt az emelt szintű dolgozatok is. A két tantárgy közötti koncentráció erősebben a két utolsó évben valósulhatna meg, ahol a földrajz, elemzések, ábrák értelmezésével segíthetné a történelem szakos kollégák munkáját. Természetesen a legnagyobb hatása a gyerekekre a pedagógusnak van. Ezért ránk, földrajzt tanító tanárokra is nagy felelősség hárul abban a tekintetben, hogy felkeltjük-e a jövő nemzedékének érdeklődését ez iránt a nagyon szép tantárgy iránt. Fel kell ismernünk, hogy megváltozott a világ, ma már a régi tanítási technikákkal nehezen lehet elérni bármit is. Meg-változtak a gyerekek, ők már egy gyors, rengeteg információt közvetítő világban nőttek fel, mások az igényeik. Meg kell próbálnunk ezekhez igazodni. „A jó pedagógusnak annak érde-kében, hogy oktató-nevelő munkáját a mai kor igényei szerint el tudja látni, birtokában kell lennie a legmodernebb információs és kommunikációs technológiáknak” (PAJTÓKNÉ TARI 2011). Természetesen egy olyan óra megszervezése, mely teljesen a számítógépre épül, és ahol az információk feldolgozásában, minden diák részt vesz, nem egy egyszerű feladat. Egy-részt az erre való felkészülés nagyon sok időt vesz igénybe, másrészt ehhez a megfelelő szá-mú géppark sem áll rendelkezésre. Addig azonban meg kell próbálnunk kiaknázni azokat a módszertani lehetőségeket, melyeket a földrajz kínál. A kompetencia alapú oktatás ma elvárás az általános és középiskolákban is. „Új típusú tanár jellemzője, hogy nem előadóként, hanem a tanulás folyamatát irányító, segítő, támogató, információ- és értékközvetítő, innovatív peda-gógusként tevékenykedik” (MAKÁDI 2011). Ezek az új típusú, tevékenységközpontú tanítá-si-tanulási módszerek azok, melyek felkészítik az érettségire a diákokat. Az általam vizsgált feladatlapok is döntően diákok elemző képességét, az összefüggések felismerését, következte-tések levonását mérik. Ezért aztán nem kell sajnálni az időt az ábrák, diagramok, adatsorok, képek elemzésétől, szövegértési feladatoktól, a tanórák keretében. Ebben a tanévben napvilágot látott az új Alaptanterv. A középiskolai oktatásban a termé-szetföldrajz továbbra is hangsúlyos szerepet kap, növekszik a regionális ismeretekre fordítan-dó időkeret aránya tizedik évfolyamon. Ez utóbbi, valószínűleg az érettségi követelményrend-szerben is változást fog eredményezni, valószínűleg a társadalomföldrajz rovására. Az új NAT kiemelt feladatnak tekinti az információszerzés és annak feldolgozását segítő képesség fejlesztést, ezért a gyakorlati jellegű feladatok továbbra is szerves részét fogják képezni a szó-beli és írásbeli vizsgáknak. Az oktatásban a reformok korát éljük. Megpróbáljuk felvenni a versenyt a globalizálódó világunk változásaival. Ebben, elvárás egy olyan gondolkodású ifjúságnak a nevelése, akik számára az önképzés és az élethosszig tartó tanulás már evidens dolog. Ebben az új, kihívá-sokkal teli rendszerben kell nekünk megtalálnunk a helyünket és minél jobban megerősíte-nünk a földrajz pozícióját.