Vizsgálatunk célja Debrecen városában a hypertonia és a társult cardiovascularis rizikótényezők epidemiológiájának kérdőíves vizsgálata a hazai és nemzetközi adatok tükrében.

19961 debreceni, 30 és 65 év közötti lakos kérdőíves cardiovascularis rizikófelmérését végeztük el adatlap segítségével. Az ismert, vagy a felmérés előtt mért emelkedett vérnyomás ≥140/90Hgmm esetén tekintettük a személyeket hypertoniásnak. Vizsgáltuk a hypertonia prevalenciáját, a kezeletlen és nem megfelelően kezelt betegek arányát, a betegek átlagéletkorát, nemét, terhelő családi anamnézis előfordulását, a betegek iskolai végzettségét, foglalkozásának jellegét, a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás és mozgásszegény életmód előfordulását.

19961 személy közül 37.02%-a volt hypertoniás, közülük mindössze 37.11%-ban volt kezelve, de csak 17.03%-ban jól. A vizsgáltak 53.73%-a túlsúlyos, 32.18%-a dohányzik, 59.11%-uk semmilyen testmozgást nem végez, 1.77%-uk napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt és 37%-uk egészségtelenül táplálkozik. A hypertoniások között nagyobb arányban fordult elő a túlsúly (68.49% vs. 45.06%, p<0.001) és a rendszeres alkoholfogyasztás (1.91% vs. 1.06%), alacsonyabb arányban találtunk dohányzókat (28.38% vs. 34.41%, p<0.01), rendszeres testmozgást végzőket (55.36% vs. 64.78%, p<0.01). Relatív kockázat a hypertonia vonatkozásában az elhízás esetén 1.9 (CI:1.79-2.02, p<0.001), a rendszeres sportolás esetén 0.27 (CI: 0.18-0.42, p<0.001), a rendszeres alkoholfogyasztás esetén 1.2 (CI: 1.01-1.34, p<0.05) volt. Családban előforduló hypertonia és infarctus estén 1.3 (CI: 1.13-1.51 p<0.05), illetve 1.5 (CI: 1.21-1.65, p<0.05) értékeket kaptunk.

Eredményeink felhívják a figyelmet a hypertonia gyanús személyek magas prevalenciájára, a rejtett morbiditás jelentőségére, a rizikótényezők összefüggéseire és a szűrővizsgálatok fontosságára.