Hazánk környezeti állapota az erőltetett tervszerű iparosítás és termelés környezetterhelésének hatására igen kedvezőtlenné vált. Bár a termelés visszaesése pozitív hatással volt a környezetre, de a közlekedés, a háztartások jelenleg is nagy mennyiségű káros anyagot bocsátanak ki. Ennek egyik oka az országok növekvő energiaigénye. Mivel a hagyományosan használt nagy energiasűrűségű energiahordozók előfordulása centralizált, ezért az ebből a szempontból kevésbé gazdag országokban energetikai importfüggőség alakult ki. Az országok jelentős behozatalra szorulnak, ezek következtében mindenkor függ a világpiaci áraktól, a világgazdasági és világpolitikai eseményektől. A jelentős távolságok miatt fellépő szállítási veszteség, és az esetleges drága szállítás megemeli a termelési költségeket, csökkenti a termelési hatásfokot. Ezen tényezők mellet a manapság annyira emlegetett világgazdasági válság nemzetgazdasági szinten is érezteti hatását. A kialakult helyzet új lehetőségek felismerésével oldódhat. Egyre nagyobb az érdeklődés az ún. alternatív energiaforrások iránt, ezek a környezet állapotára és az energetikai ellátottságára is kedvező hatással vannak. Ráadásul ezen források decentralizáltak, nem kell nagy távolságokra szállítani az energiát, az adottságok helyben is elérhetők. Bár a technológiailag hozzáférhető készlet kis entalpiájú, Magyarország geotermikus adottságai mégis kiválóak. Területi szempontból azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. Vannak olyan régiók, melyek kiemelkedően jók (Alföld, DNy-Dunántúl), és vannak olyanok is, amik nem rendelkeznek ilyen szintű viszonyokkal (pl. középhegységi területek). Mindezek ellenére, a kedvező adottságú területek is alkalmasak a földhő hasznosítására. Erre jó példa Svédország. Hazánk egykor egyik legszennyezettebb régiója, a Sajó-völgy jelenleg komoly gazdasági problémákkal küzd mind az önkormányzatok, mind a háztartások szintjén. A borsodi-medence miocén üledékeinek korábban elvégzett szekvenciasztratigráfiai szempontú értékelése vetette fel azt a lehetőséget, hogy a Tardonai-dombság földhő hasznosítási lehetőségeiről a termikus karotázsok elemzése révén nyerjünk információkat. Mivel a 5 termikus paraméterekre fektetett hangsúly elsősorban a talphőmérséklet mérése és a lyukcsövezési vizsgálatokra terjed ki, ezért lehetőséget látunk egy újfajta, már meglévő adatok alapján történő (fúrásnapló, karotázs stb), olcsón előállítható adatbázis létrehozására, amely későbbi kutatások szempontjából hasznos lehet, ezek mellett új összefüggésekre mutathat rá. Diplomamunkámban ezek lehetőségeit igyekszem feltárni.