A közismereti művészeti neveléshez tartozó ének-zene órák, illetve az ének-zene tanárok helyzete évtizedek óta a zenepedagógiai kutatások középpontjában áll (Johansen, 2010; Janurik & Józsa, 2018). Annak ellenére, hogy az ének-zene tanítás speciális területe a közoktatásnak, mégis elválaszthatatlan a tanári hivatás és a tanárképzés általános kihívásaitól (Ross, 1995). Kutatásunk célkitűzése az ének-zene tanárszakos hallgatók típusainak megismerése volt, amely kiterjedt a nevelésszociológiai háttér, a tanulmányi út, a tanárképzésről és a pályaképről alkotott nézetekre is. Vizsgálatunk nóvuma, hogy a tanárjelöltek pályakép-klasztereire jellemző tulajdonságok mögött feltárta az életvezetéshez kapcsolódó attitűdök összefüggéseit, amelyek a képzés számára megmutathatják a fejlesztésre szoruló területeket. Kutatásunk elméleti alapját két fő pólus képezi. Egyrészt a pedagógushivatást övező általános problémák, különösen a tanári hivatás humánerőforrás-hiányával kapcsolatos nehézségei, amelyek nemzetközi és hazai szinten is jelentkeznek (Stromquist, 2018). E tényezők közvetlenül befolyásolják a tanári pályára jelentkezők számát (Thompson, 2021) és a kiválasztási mechanizmusokat (Falus, 2011), amelyek meghatározzák a tanárképzés és az oktatás minőségét (Venter & Bauer, 1996). Másrészt a tanárjelöltek és pályakezdő tanárok tapasztalatainak és nézeteinek feltárása egyre fontosabbá válik a pedagógusképzés területén (Szivák, 2003; Fodor, 2018; Ballantyne & Canham, 2023) különösen a tanárképzési reformok gyakorlatközpontú megközelítésében. Az egyetemi hallgatók sokfélesége kihívást jelent a felsőoktatás számára, ezért nemzetközi és hazai színtéren is több kutatás irányult a fiatalok mélyebb megismerésére. Az időtényezők (Dombi, 2018; Jámbori et al, 2019), a motiváció és az életvezetési készségek fontosak a hallgatói csoportok megértéséhez (Kiss 2009). A képző intézményeknek alkalmazkodnia kell a hallgatói populáció sokszínűségéhez, metódusokat kell keresnie a tanárjelöltek személyiségben és képességekben eltérő szélesebb spektrumára. Különös tekintettel arra, hogy a leendő tanárok osztálytermi hatékonysága, közvetítő ereje személyiségük függvénye. Kutatásunk elméleti megközelítésének másik szegmensét a művészeti és zenei aspektusok jelentik, hiszen a művészeti tantárgyakat tanító tanárok és tanárjelöltek közvetítési hatékonyságát tapasztalataik, bevonódásuk intenzitása határozza meg. A közoktatás zenei nevelését ért kritikák miatt kiemelten fontos a magasan képzett, inspiráló közvetítő erővel, karizmával rendelkező tanárok képzése, mert a legnagyobb hatást maga a tanári személyiség gyakorolja a tanulókra (Ross, 1995). Az ének-zene tanárjelöltek hatékonyabb felkészítése érdekében törekedtünk a hallgatók mélyebb megismerése is, kutatásunk fókuszában az ének-zene tanárszakos hallgatók típusainak és sajátosságainak feltárása áll. Empirikus kutatásunkban az ének-zene tanárszakos hallgatók holisztikus megismerése érdekében vegyes módszert használtunk, kvantitatív és kvalitatív vizsgálatot is alkalmaztunk. Vizsgálatunk célja az ének-zene tanárszakos hallgatók nevelésszociológiai hátterének, tanulmányi útjának, a képzéssel és pályával kapcsolatos nézeteinek feltérképezése volt. Szerettük volna megtudni, kik választják ezt a pályát, milyen attitűdökkel rendelkeznek. A tanárjelöltek szociodemográfiai hátterén, tanulmányi útján kívül a pályaelképzeléseiket szerettük volna megismerni. A hallgatói klasztereket a Kiss István (2009) által kifejlesztett életvezetési kompetenciával összefüggésben vizsgáltuk. Kutatásunk újdonság értékét az ének-zene szakos hallgatók tipológiájának megalkotása adja. Az előzetesen fókuszcsoportos interjúra épülő saját fejlesztésű pályakép-kérdőívünk alapján létrejött adatbázisunk (N=145) az ÉZETAK (Ének-ZEne-TAnárjelöltek-Kutatása) nevet kapta, adatainkat SPSS szoftver segítségével elemeztük. Elemzésünk során a leíró statisztikai módszerek mellett kereszttábla elemzést, faktor- és klaszterelemzést, valamint az előfeltételek kritériumainak függvényében független mintás próbákat (ANOVA, Welch, Kruskal-Wallis) alkalmaztunk. Kutatásunk kvalitatív részéhez a tartalomelemzés módszerét használtuk. Félig strukturált interjús vizsgálatunkban négy felsőoktatási intézmény 11 hallgatóját, négy módszertan oktatót, nyolc gyakorlatvezető tanárt kérdeztünk meg. Kutatásunk legfőbb célja az volt, hogy az ének-zene tanárszakos egyetemisták sajátosságait úgy tárjuk fel, hogy pontosan meg tudjuk fogalmazni a jellegzetességeiket, feltételezve azt, hogy különböző viselkedési mintázatok, attitűdök húzódnak meg adataink hátterében. Vizsgálatunk nóvuma, hogy a tanárjelöltek pályakép-klasztereire jellemző tulajdonságok mögött feltárta az életvezetéshez kapcsolódó attitűdök összefüggéseit, amelyek a képzés számára megmutathatják a fejlesztésre szoruló területeket. Elemzésünk során kiemelt figyelmet fordítottunk az elhelyezkedési szándék különböző aspektusaira, felmértük ezek munkavállalásra gyakorolt hatását. A hallgatók pályaelképzelései alapján különböző hallgatói attitűdöket tártunk fel, majd megvizsgáltuk az egyes tulajdonságcsoportok mögött meghúzódó fiatalok jellegzetességeit. Eredményeink alapján öt hallgatói profilt azonosítottunk. Az egyes hallgatói profilok egyéni sajátosságait bemutatva rámutattunk, hogy az ének-zene tanárképzés esetében is a pedagógiai és pszichológiai moduloknak diszciplínákkal lényegesen szorosabb összefüggésben, attól elválaszthatatlanul van helye már a pályaszocializációs szakaszban is. Eredményeink azt is jelzik, hogy az egyes hallgatói típusoknál a szaktárgyi tudáson kívül az életvezetési dimenziók fejlesztésére van leginkább szükség ahhoz, hogy növeljük a tanárjelöltek énektanári hivatásnak való elköteleződésének esélyeit. . Eredményeink összhangban állnak azokkal a kutatásokkal is, amelyek szintén kiemelik a gyermekekkel való gyakoribb találkozás fontosságát (Schon, 1987) és a pedagógiai képességek és készségek, fejlesztését a szakmai kompetenciáknál is dominánsabbnak tekintik a tanárok képzésében (Ballantyne & Canham, 2023). Kutatásunkban a kombinált vizsgálati módszer által az ének-zene szakos tanárjelöltek sajátosságainak részletes és alapos feltárására került sor, amelynek legfőbb értéke, hogy rámutat a hallgatók az életvezetési jellemzői nem elválaszthatók a képzésüktől.

The situation of music education and teachers, belonging to the field of arts education, has been in the focus of music education research for decades (Johansen, 2010; Janurik & Józsa, 2018). Although music teaching is a specific field of public education, it is inseparable from the teaching profession and the challenges of teacher education in general (Ross, 1995). Our research aimed to understand the types of students in music education, including their sociological backgrounds, educational pathways, views on teacher education and career prospects. The novelty of our study was that it revealed the correlates of attitudes related to life management behind the characteristics of the career image clusters of teacher candidates, which may indicate areas for improvement for the training. Two main poles form the theoretical basis of our research. On the one hand, the general problems surrounding the teaching profession, in particular the difficulties related to the shortage of human resources for the teaching profession, which are internationally and domestically relevant (Stromquist, 2018). These factors directly affect the number of candidates applying for a teaching career (Thompson, 2021) and the selection mechanisms (Falus, 2011) that determine the quality of teacher education and training (Venter & Bauer, 1996). On the other hand, exploring the experiences and views of teacher candidates and early career teachers is becoming increasingly important in the field of teacher education (Szivák, 2003; Fodor, 2018; Ballantyne & Canham, 2023), especially in practice-centred approaches to teacher education reforms. The diversity of university students is a challenge for higher education, so there has been a lot of international and domestic research to understand young people better. Time factors (Dombi, 2018; Jámbori et al., 2019), motivation and life skills are essential to understanding student populations (Kiss, 2009), and educational institutions need to adapt to the diversity of the student population. In teacher education, we must also consider the broader spectrum of teacher candidates with different personalities and abilities, to which higher education must also seek new responses. The other segment of our theoretical approach is the artistic and musical aspects since the mediation effectiveness of art teachers and teacher candidates is determined by their experiences and the intensity of their involvement. Criticism of music education in public education has highlighted the importance of training highly qualified teachers with inspirational mediating power and charisma because the teacher's personality has the greatest impact on the pupils (Ross, 1995). In order to prepare vocal music teacher candidates more effectively, we have also sought to gain a deeper understanding of the students, and the focus of our research is to explore the types and characteristics of vocal music teacher candidates. In our empirical research, we used a mixed method, quantitative and qualitative, to gain a holistic understanding of the students learning in singing and music teacher training. The aim of our study was to explore the sociological background of music teacher candidates, their educational path, and their views on education and careers. We wanted to find out who chose this career and their attitudes. Our self-developed career profile questionnaire is divided into four parts based on a preliminary focus group interview. In addition to the teacher candidates' sociodemographic background and educational path, we wanted to meet their career aspirations. Student clusters were examined concerning the life skills competence developed by István Kiss (2009). The novelty value of our research is the creation of a typology of music teacher candidates. Our database (N=145), which was created based on our Career Image Questionnaire, entitled ÉZETAK (Ének-ZEne-TAnárjelöltek-Kutatása [Research of MusicTeacher candidates]) and our data was analysed using SPSS software. In our analysis, in addition to descriptive statistical methods, we used cross-tabulation analysis, factor and cluster analysis, and independent sample tests (ANOVA, Welch, Kruskal-Wallis) depending on the criteria of the prerequisites. For the qualitative part of our research, we used the content analysis. In our semi-structured interview study, we interviewed 11 students, four methodology lecturers and eight practice teachers from four higher education institutions. The main aim of our research was to explore the characteristics of the students of singing and music teaching in a way that we can accurately capture their characteristics, assuming that different behavioural patterns and attitudes underlie our data. The novelty of our study is that it has revealed the correlations of attitudes related to life management behind the characteristics of the career clusters of teacher candidates, which may point to areas for improvement in training. In our analysis, we paid particular attention to the different aspects of employment intention and assessed their impact on employment. Based on students' career aspirations, we identified different student attitudes and then examined the characteristics of young people behind each group of characteristics. Based on our results, we identified five student profiles. By presenting the individual characteristics of each student profile, we have shown that, in the case of vocal music teacher training, pedagogical and psychological modules have a place in the career socialisation phase in a much closer context to the disciplines and are inseparable from them. Our results also indicate that, for each type of student, the development of life skills dimensions, in addition to subject knowledge, is most needed to increase the chances of teacher candidates' commitment to the vocal music teaching profession. Our results are also in line with research that also highlights the importance of more frequent contact with children (Schon, 1987) and considers the development of pedagogical skills and abilities more dominant than professional competences in teacher training (Ballantyne & Canham, 2023). In our research, the combined research method was used to explore in detail and thoroughly the characteristics of the singing and music teacher candidates, the main value of which is that it shows that the students' life management characteristics cannot be separated from their education.