A 20. sz. elején rendkívül lecsökkent egyedszáma miatt a Przewalski lóval kapcsolatban mindig felmerülnek a genetikájához kapcsolódó kérdések. Nagyon fontos, hogy a géndiverzitást megőrizzük és az ősei tulajdonságait hordozó, az eredeti környezetében e llenálló lovakat tenyésszünk. Ezért jelen dolgozatban a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Pentezugban található takhi populációt vizsgálom, mely 21 alapító egyed (8 csődör, 13 kanca) részvételével jött létre. Munkám célja elemezni a szabadban működő pár választási mechanizmusok genetikai vonatkozását. Ennek fényében végeztem kutatásaimat annak kiderítésére, hogy a szabadon élő kancák a háremcsődör kiválasztásakor milyen mértékben fordítanak figyelmet a rokonsági párkapcsolatok elkerülésére, illetve a csik ó

halálozások genetikai vonatkozását is megvizsgálom. A 2008 és 2015 között született csikóknak kevesebb mint, a nyolcadának volt a belterjességi együtthatója 0,25 felett. A beltenyésztett csikók származását vizsgálva elmondható, hogy a született 46 egyed ből 38 tartós kanca

háremcsődör kapcsolatból származik, 12 pártól. A 19 rokon

kapcsolatban álló párnak több mint a fele féltestvér. A fiatalkori elhalálozási aránya (2 évnél fiatalabb) a belterjes kicscsikóknál 24%, míg a nem belterjes egyedek esetében csa k 21,75%. A prop.test alapján azonban ez nem szignifikáns különbség (p

érték=0,9103). A populáció növekvő egyedszámát és a rokonpárosodások alacsony számát figyelembe véve elmondható, hogy egy stabil közössége alakult ki a Przewalski lovaknak a hortobágyi Pentezugban.