Különböző tápnövények hatása a nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) (Lepidoptera, Nymphalidae) szárnymorfológiájára

Abstract

Az élővilágot tanulmányozva feltűnik, hogy az élőlények többségén megfigyelhető a szimmetria valamilyen típusa, különösen a külső morfológiájukat tekintve. A bilaterális szimmetriájú élőlényeken megfigyelhető aszimmetriának alapvetően három típusát különböztethetjük meg: az antiszimmetriát, a direkcionális és a fluktuáló aszimmetriát. Az utóbbi a bilaterális szimmetriájú szervek párhuzamos fejlődésének hiányában alakul ki, amelyet előszeretettel használnak a fitnesz és a stressz indikátoraként. Az elmúlt pár évtized eredményei azonban ellentmondásosak a rátermettség illetve az aszimmetria és a stressz között fennálló összefüggés tekintetében. Vizsgálataim során arra keresem a választ, hogy a Melitaea phoebe méret és szimmetria viszonyait hogyan befolyásolja (1) az eltérő minőségű és (2) mennyiségű tápnövény. Továbbá (3) a nemek között van-e különbség az aszimmetria mértékében, valamint (4) van-e összefüggés a szárnyméret és a fluktuáló aszimmetria mértéke között. Az eltérő minőségű és mennyiségű tápnövényen nevelt hernyókból kikelt imágók között szignifikáns méretbeli különbségeket tapasztaltunk, azonban a tápnövények minősége nem volt hatással az aszimmetria mértékére. Az egyetlen kezeléstípus, amelynél az aszimmetria mértéke szignifikánsan nagyobb volt a többinél, az a limitált mennyiségű táplálékon nevelt egyedek csoportja volt. Ebben az esetben a táplálék limitáltsága és az emiatt kialakuló egyedek közötti kompetíció lehetett a legjelentősebb hatás. A különböző kezelések során a két ivar mérete eltért egymástól, viszont a fluktuáló aszimmetria mértékében a két nem között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A szárny mérete és az aszimmetria mértéke között nem volt jelentős összefüggés. A fent leírtak alapján elmondható, hogy eredményeink egy vizsgálaton belül is ellentmondásosak a fluktuáló aszimmetria és a környezeti stressz közötti összefüggés kapcsán, és nem támasztják alá annak általánosságát. Eredményeink és az irodalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy a fluktuáló aszimmetria mértékének fitnesz indikátorként való alkalmazhatóságát egyedileg kell értékelnünk a különböző típusú környezeti hatások esetén.