Kutatásom céljaként jelöltem ki, hogy a mennyiségi adatok mellett, minőségi adatokkal bővebb információt szerezzek azon megváltozott munkaképességű emberek élethelyzeteiről, akik az egészségkárosodásból kialakuló hátrányuk mellett egyéb tényezők is befolyásolják munkaerő piaci megjelenésüket, különösképpen a lakóhelyük elzártságára, hátrányos helyzetére, iskolai végzettségére, egészségügyi állapotára, valamint ezekkel kapcsolatos, ezeknek esetleges hatásaira való tekintettel. Emellett célom volt még, hogy képet kapjak a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élőket érintően, arról, hogy ők, mint halmozottan hátrányos tagjai a társadalomnak, munkaképesség csökkenésükből kifolyólag milyen munkaerő-piaci tapasztalatokkal, jellemzőkkel rendelkeznek. A jelenleg nem dolgozó megváltozott munkaképességűek munkanélküli társadalmi élet megélése miatt izolálódik, informális kapcsolatai is beszűkülnek, ami a kutatásom eredményének bizonyításával is a munkaerő-piacon való megjelenésüket segítené elő A megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők között foglalkoztatott státuszt betöltők csoportján belül is kialakulhat az értéktelenség érzése a munkaerő-piacon való megjelenés ellenére. Ezért véleményem szerint megfogalmazható, hogy kényszerű szerepek szerint élnek és dolgoznak, munkahellyel való rendelkezést(birtoklást) értékként magasztalják, annak ellenére, hogy az egyéni egészségügyi állapotuknak nem megfelelő munkakörnyezetben dolgoznak, így a kényszerű szerepek szerint, anyagi létük létfenntarthatóságra mért súlyának függősége miatt teljesítik a rájuk kiszabott munkát.