A személyiségi jogok érvényesítése és védelme egyre hangsúlyosabb szerepet kap napjainkban, hiszen a személyiségi jogok megbecsülése a társadalmi együttlét alapja. Sajnálatos módon azonban egyre gyakrabban hallani olyan esetekről, amikor személyiségi jogok sérülnek. A digitalizáció és a technológiai eszközök rohamos fejlődésének köszönhetően számos, szinte megszámlálhatatlan adat kerül a világhálóra valamilyen szöveges, képi vagy videó anyag formájában. Az nem vitatható el, hogy a korszerű technológiai eszközökkel és digitális rendszerekkel gyorsabbá válik és egyszerűsödik a mindennapi ügyek és feladatok intézése, azonban a digitális fejlődés és technológiai modernizáció komoly kockázatokkal is jár. A digitális és technológiai fejlődés negatív hatásaként értékelhető, hogy teret enged és lehetőséget ad a személyes adatokkal való visszaélésre, valamint a személyiségi jogok megsértésére. De vajon mi történik akkor, ha valakinek a személyiségi jogai sérülnek? Hogyan lehet megvédeni a személyiséghez fűződő jogokat? Mit tehet az egyén, ha sérelem éri? Egyáltalán mik tartoznak a személyiségi jogok tárgykörébe? Milyen jogforrások rögzítik a személyiségi jogokat és azok megvédésére milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre? Ezekre a kérdésekre keresem a választ, valamint a téma behatóbb tanulmányozása során rámutatok arra, hogy a személyiségi jogok hogyan érvényesülnek az új polgári perrendtartás alapján. Szakdolgozatom központi témájának a személyiségi jogok érvényesítését, valamint a témához kapcsolódó különleges személyiségi jogi pereket választottam. Szemléltetni szeretném általánosságban a személyiségi jogok kialakulását, valamint a polgári jog történeti fejlődését, keresem a személyiség definícióját, bemutatom az egyes nevesített személyiségi jogokat, valamint a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeit. A magyar szabályozásban a személyiségi jogok elsősorban erkölcsi és nem vagyoni érdekeket védenek. De lehet e kárpótolni vagyoni jóvátétellel azt az elvesztett örömöt, vagy lelki megrázkódtatást, amit az emberi személyiség megsértésével okoztak? Meghatározható e az az anyagi ellentételezés, az a pénzösszeg, ami pótolhatja az erkölcsi sérelmeket? A jogalkotók és jogalkalmazók azon az állásponton vannak, hogy ezek a kérdések megválaszolást nyertek, és a bevezetett sérelemdíj, mint jogintézmény alkalmas és megfelelő eszköz a személyiségi jogok védelmére. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy ezen álláspontra reflektáljak. A választott témám manapság közkedveltnek, szinte felkapottnak mondható. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a különböző sajtóorgánumok a nagyobb nézettség vagy olvasottság, valamint internetes cikkek kedvelése érdekében egyre erőszakosabb témákat tesznek közzé. Egyre több sajtó és médiaszolgáltató esik abba a hibába, hogy a nézettségi adatok oltárán feláldozza az érintett, általában ismert emberek személyiségi jogait. Számtalan esetben előfordult már, hogy tényként közöltek olyan információkat, amelyek valóságtartalmát nem kellő körültekintéssel vizsgálták meg, vagy semmilyen formában nem vizsgálták. Előfordult az is, hogy egyes társadalmi és politikai viták közvetítése során szabad utat engedtek a gyűlöletbeszédnek. A jogalkotók azonban tevékenységük során arra törekednek, hogy a társadalom tagjainak személyiségi jogait megfelelő védelemben részesítsék. A Polgári Törvénykönyv abszolút védelemben részesíti az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat.