A témát aktualitása miatt választottam. A választási kampány során az országgyűlési képviselők rossz színben feltüntetése, a kampány szóhasználatával élve „lejáratása” és a „karaktergyilkosság” egy bevett szokás. Amennyiben nincs valóságalapja az ügynek, a megrágalmazott hírnevében jóvátehetetlen károkat tud okozni, de ha van valóságalapja és még nyomozás is folyik az ügyben, akkor az már az állami szervekhez fűződő bizalomban is tud károkat okozni. Elég a Simonka György, Mengyi Roland vagy Völner Pál ügyeire gondolni. Ezek az ügyek nem jogerősek, de már a megalapozott gyanú is felmérhetetlen károkat okozott az országgyűlésbe vetett bizalmon. A rendőri visszaélések, a túlkapások egyébként rombolják a rendőrségbe vetett bizalmat ahogy az is, ha csempészettel a vámos bukik le. Dolgozatom témája a hivatalos személyi minőség. A bűncselekmények törvényi tényállásának elemzését hanyagolom, főként az elkövetési magatartásra fogok koncentrálni, különös tekintettel arra, hogy milyen kötelezettségeket sértenek meg, amikor bűncselekményt követnek el. Foglalkozom továbbá azzal, hogy milyen sajátképi bűncselekmények vannak, mikor lehet sértett a hivatalos személy, mikor lesz minősítő körülmény a hivatalos személyi jelleg. A dolgozatom elején felsorolom, hogy hogyan jelenhetnek meg a hivatalos személyek a passzív alanyok és alanyok körében. Ehhez szükség szerint bemutatom a tényállásokat is, azonban nem fogom bemutatni az összes bűncselekményt, amelyben hivatalos személy is „előkerülhet” terjedelmi megfontolásból. Egy rövid elemzést követően zárom a munkámat.