A Viviparus acerosus és a Viviparus contectus szünbiológiai vizsgálata Magyarországon
| dc.contributor.advisor | Nagy, Sándor | |
| dc.contributor.advisor | Juhász, Péter | |
| dc.contributor.author | Ludányi, Mercédesz | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-05-24T12:34:40Z | |
| dc.date.available | 2011-05-24T12:34:40Z | |
| dc.date.created | 2011-05-20 | |
| dc.date.issued | 2011-05-24T12:34:40Z | |
| dc.description.abstract | Kutatásunk tárgyát a Magyarországon élő két Viviparidae-faj képezte, a Viviparus acerosus és a Viviparus contectus. Dolgozatomban az 1998–2010 között végzett felmérések ökofaunisztikai és mennyiségi adatait használtam föl, amely 1652 mintavétel 10107 példányát foglalja magába. Az elemzések során az egyes mintavételi helyek csiga egyedsűrűség értékeinek (ind/m²) átlagával dolgoztunk. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a Viviparus acerosus hazai jelentősebb folyóvizeink közül a Duna, a Bodrog, a Körösök teljes hazai szakaszán elterjedt és a legfelső szakaszokat kivéve mindenütt jelen van a Tiszában, az Ipolyban, és a Zagyvában, továbbá népes állományai élnek a Hortobágy-Berettyóban és a Tisza-tóban is. A kapott eredmények alapján úgy tűnik, hogy a faj elsősorban Magyarország keleti, alföldi területein a legelterjedtebb. A hegyes fialócsiga egyáltalán nem fordul elő a durva mederanyagú hegyvidéki és dombvidéki kisvízfolyásokban. A Viviparus contectus jellemző faj a Dunántúlon, főként a Balaton láposodó, mocsaras területein, továbbá Béda-Karapancsa és Gemenc holtágrendszerében, a Szigetközi mellékágakban és a Mosoni-Duna mellékág rendszerében. Népes állományai élnek a Tisza menti holtmedrekben, a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén. A közönséges fialócsiga csiga nem fordul elő a durva mederanyagú hegyvidéki és dombvidéki kisvízfolyásokban, továbbá a Dunában és a „síkvidéki és dombvidéki közepesen finom mederanyagú közepes és nagyfolyók” vízfolyástípusban. Összehasonlítottuk a két faj egyedsűrűség értékeit a vizsgált abiotikus és biotikus háttérváltozók alapján. Elsőként azt állapítottuk meg, hogy az országos léptékben az összes tényleges előfordulási helyen kapott érték alapján, a hazai felszíni víztestekben a Viviparus acerosus átlagos egyedsűrűsége több mint harmadával meghaladja a Viviparus contectus esetében kapott értéket. További elemzéseket végeztünk arra vonatkozóan, hogy álló- és folyóvizekben külön vizsgálva milyen kapcsolat áll fenn a fajok egyedsűrűség viszonyai között. Mind az állóvizek, mind pedig a folyóvizek összehasonlítása során a V. acerosus egyedsűrűsége nagyobbnak adódott, mint a V. contectus egyedsűrűsége. A kapott eredmények magyarázata, hogy az alapvetően finom mederanyagú áramló vizekre jellemző V. acerosus képes megtelepedni a főmederrel kapcsolatban álló holtmedrekben és mellékágakban. Ennek következtében a faj nagyobb folyóink mentén elhelyezkedő holtmedreink állandó faunaelemének tekinthető és ezáltal a Magyarországon található állóvíztesttípusok tekintetében is számottevő egyedsűrűségben fordul elő. A V. contectus egyedsűrűség értékei alapján, az irodalmi adatokkal ellentétben azt az eredményt kaptuk, hogy a faj permanensen áramló, ill. időszakosan pangó vizű vízfolyásokban fordul elő nagyobb egyedsűrűségben. A csiga állóvizekben csak bizonyos típusú átáramlás, ill. speciális vízmozgás következtében képes tartósan megtelepedni. Összehasonlítottuk a két Viviparus faj egyedsűrűség értékeit annak érdekében, hogy megállapítsuk az egyes fajok mely víztesttípusokhoz kötődnek leginkább. Az elvégzett mennyiségi felmérések elemzése azt mutatja, hogy a Viviparus acerosus számára legkedvezőbb élőhelyi adottságokkal a „síkvidéki közepesen finom mederanyagú közepes és nagyfolyók” (8-as típus) és a „Dunával közvetlen kapcsolatban álló mellékágak” (6-os típus) vízfolyástípusba sorolható víztestek rendelkeznek. Elemzéseink alapján kijelenthető, hogy a V. acerosus magyarországi legnagyobb folyóink (Tisza, Duna) és velük közvetlen kapcsolatban álló nagyobb mellékízfolyások és aktív mellékágak karakterisztikus vízicsiga faja. A kapott eredmények alapján megállapítható .hogy a közönséges fialócsiga legnagyobb egyedsűrűségben a „síkvidéki, finom mederanyagú, pangó vizű kisvízfolyások” (3.típus), a „síkvidéki finom mederanyagú, permanensen áramló kisvízfolyások”( 4.típus), valamint a ,„közepesen finom mederanyagú dombvidéki és hegylábi kisvízfolyások” (1.típus) víztesttípusában fordul elő. A faj a számottevő mennyiségű makrovegetációval borított kisvízfolyásokban találja meg ideális életfeltételeit. A magyarországi két Viviparus faj környezeti tényezőkkel mutatott kapcsolatának vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a Viviparus acerosus számára leginkább kedvező élőhelyek a hazai közepes és nagyfolyók, valamint mellékágaik azon szakaszai ahol hiányzik, vagy csupán minimális a vízi makrovegetáció borítottsága, valamint számottevő mennyiségű a szervesanyag (CPOM, FPOM) és a finom üledék (argyllal) felhalmozódás. Ezzel szemben a Viviparus contetctus számára leginkább kedvező élőhelyek a síkvidéki pangó vagy mérsékelten áramló kisvízfolyásoknak azon vízi makrogetációval nagy mértékben borított szakaszai, ahol jelentős szervesanyag (CPOM, FPOM) és finom üledék (psammal, argyllal) felhalmozódás található. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Hidrobiológus | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 44 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/108740 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Mollusca | hu_HU |
| dc.subject | Viviparidae | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Környezettudományok | hu_HU |
| dc.title | A Viviparus acerosus és a Viviparus contectus szünbiológiai vizsgálata Magyarországon | hu_HU |