Az utóbbi évtizedekben tapasztalt látványos hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan nőttek a felsőoktatás finanszírozásának költségei. A felsőoktatási intézmények rákényszerültek arra, hogy a piacosodás felé vegyék az irányt: oktatást szolgáltatnak, amelyért cserébe a hallgatók, mint fogyasztók tandíjat fizetnek. A felsőoktatási piacon a versenyképesség egyik alapvető tényezője a nemzetköziesedés, melynek klasszikus módja során az intézmények idegen nyelven hirdetnek meg teljes képzéses programokat külföldi hallgatók számára. Gazdasági és jövedelemtermelési szempontokat figyelembe véve az intézmények számára azon külföldi hallgatók tekinthetőek a legfontosabbnak, akik diplomamobilitásban, azaz teljes képzésben vesznek részt az adott egyetemen és ott megszerzik diplomájukat. Nem csak világszerte, de Magyarországon belül is egyre erősödő versenyhelyzet tapasztalható a felsőoktatási intézmények piacán a külföldi hallgatók elnyerésért. Az ebben rejlő lehetőségeket a Debreceni Egyetem időben felismerte és tett is azért, hogy nemzeti és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket érjen el. Hazánkban a Debreceni Egyetem a legnépszerűbb intézmény a külföldi hallgatók körében, a hazai nemzetközi felsőoktatási piac vezetője. Kutatásom során arra kerestem a választ, vajon mi lehet a titka annak, hogy az egyetem évről-évre egyre több külföldi hallgatót vonz a felsőoktatásnak azon globális piacán, ahol a kínálat a kereslet többszörösére nőtt, s vajon a Debreceni Egyetem valóban olyan hallgatói élményt nyújt a külföldi diákok számára, mely kombinálja a kiemelkedő minőséget a megfizethető szolgáltatással?