A víz értékét és fontosságát mi, a fejlett nyugati társadalom tagjai hajlamosak vagyunk semmibe venni, magától értetődőnek tűnik, hogy bármikor a rendelkezésünkre állhat, pusztán csak annyi a dolgunk, hogy kinyissuk a csapot és annyit használhatunk belőle, amennyit csak szeretnénk. Bolygónk felszínének 70%-át víz borítja, melynek döntő hányadát a sósvízű óceánok és tengerek teszik ki, míg a teljes vízmennyiség mindössze 3%-a édesvíz. Az elmúlt évszázadok iparosodása, a fejlődő orvostudomány, a javuló egészségügyi ellátás hatására megnőtt átlagéletkor következtében a populáció rohamtempóban kezdett gyarapodni és teszi ezt a mai napig. Dolgozatomban az általános globális szintű édesvízvédelmet érintő döntések, jogi szabályozások, szerződések rövid bemutatásán, a törvényhozási mechanizmusokon túl fókuszpontom a 2000. október 23-án elfogadott, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvére, röviden az EU vízkeretirányelvére helyeződik. Bemutatásra kerül, hogy milyen előzmények vezettek az irányelv megfogalmazásához és elfogadásához, miben különbözik más hasonló irányelvtől vagy nemzetközi szerződéstől, hogyan helyezhető el az EU jogszabályi hierarchiájában, mik voltak az eredeti célkitűzései, továbbá ezen célok közül mik kerültek megvalósításra. A fundamentális célokon túl a jogalkotónak az irányelvvel mérsékelt módon ugyan, de szándékában állt kijelölni egy meghatározott ösvényt, amelyen a nemzetállamok elindulhattak, kínálni egy olyan eszköztárat, amelynek birtokában az előírásokat a kitűzött határidőig zökkenőmenetesen meg lehet valósítani.Szakdolgozatomban próbáltam rávilágítani a 2000/60/EK víz-keretirányelv legfontosabb aspektusaira, arra, hogy ez a jogforrás mit is jelent az Európai Unió tagországai és a Közösség környezetpolitikájára nézve. 22 évvel ezelőtti megalkotása során mérföldkőként tekintettek rá a szakpolitikusok, azonban az évtizedek bebizonyították, hogy a vele, illetve a tagállamokkal szemben támasztott elvárások teljesítése alulmarad az eredetileg tervezettől. Azóta több, a vízvédelmet érintő irányelv is született uniós szinten, valamint a tagállamok is igyekeznek környezettudatos világot építeni maguk köré, viszont a folyamatosan változó világ folyamatos kihívások elé is támasztja a politikai döntéshozókat, mely esetekben a környezetvédelmi célok ezek elszenvedői. Megtanulhattuk azonban, hogy a környezet és vizeink védelme érdekében sokszor kénytelenek vagyunk áldozatokat hozni azért, hogy az utókornak már ne kelljen.