A tápanyagellátás és talajművelés hatása a kukorica fiziológiai tulajdonságaira, termésmennyiségére- és minőségére
Absztrakt
Földünk népességének növekedése és a klímaváltozás miatt kiemelkedő jelentőségű, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert és takarmányt tudjunk előállítani a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett. Az ideális terméseredmény elérése érdekében meghatározó a műtrágyák, mint termésnövelő anyagok okszerű használata. Hazánkban a termésmaximalizálás érdekében fontos az okszerű tápanyagellátás és a megfelelő talajművelési módok kiválasztása. A kukorica e két agrotechnikai elemre különösen érzékeny növény. Szántóföldi kísérletek által lehetőség nyílik az optimális tápanyagellátási és talajművelési módok kiválasztására. A szántóföldi kisparcellás kísérletet a Debreceni Egyetem MÉK AKIT DTTI Látóképi Kísérleti Telepén állítottuk be. A kísérlet során két talajművelési mód (lazítás, szántás) illetve négy tápanyagszint kukorica növényekre gyakorolt hatását értékeltük. Műtrágya kijuttatás nélküli kontroll, valamint N, PK, NPK tápanyagellátású kísérleti modelleket értékeltünk a kutatás során, mid-tech és intenzív tápanyagmodellek esetében. A kísérlet során a kukorica fiziológiai paramétereit vizsgáltuk: (relatív klorofill tartalom (SPAD), asszimilációs levélterület (LAI), vegetációs index (NDVI)). A betakarítás után a szemminták beltartalmi paramétereit Granolyser gabona gyorselemzővel értékeltük, és meghatároztuk a kukorica minták fehérjetartalmát és keményítőtartalmát. A betakarítás során mértük a termésmennyiséget. A betakarítást követően a kukorica termésképző elemeit is vizsgáltuk (csőhosszúság, csőátmérő, csövenkénti szemsorok száma, ezerszemtömeg, morzsolási %). A vizsgálatok eredményei alapján meghatároztuk azokat az optimális agrotechnikai modelleket, amelyek a kukoricanövény termésminőség és –mennyiség maximalizálásához és optimalizálásához, valamint a növény fiziológiai folyamatainak megfelelő végbemeneteléhez szükséges. A vizsgálatok eredményeiből megállapítható, hogy milyen tápanyagszinten és milyen talajművelési mód mellett maximalizálható az asszimiláció hatékonysága, ezáltal a termőképesség és termésminőség javítása.