Az áldozathibáztatás háttértényezőinek vizsgálata, különös tekintettel a nemi különbségekre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzemán-Nagy, Anita
dc.contributor.authorPollák, Veronika Hanna
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-05-17T10:11:10Z
dc.date.available2019-05-17T10:11:10Z
dc.date.created2019-05-16
dc.description.abstractAz áldozathibáztatás kifejezés arra a folyamatra utal, amely során egy negatív esemény bekövetkeztét az áldozat cselekvéseinek vagy jellemének tulajdonítjuk akár részben, akár egészében. A jelenséget különböző esetekre vonatkoztatva vizsgálhatjuk, többek között közlekedési balesetek, betegségek, családon belüli erőszak, nemi erőszak-, illetve zaklatás témakörében. Az utóbbi két témakör áldozatait azonban sokkal gyakrabban hibáztatjuk a velük történtekért, mint bármely más terület áldozatait. A témával legbővebben a szociálpszichológia és a személyiséglélektan foglalkozik, és több elméleti megközelítést is találunk a jelenség hátteréről: az igazságos világba vetett hitet, a kontroll fenntartásának igényét, és az illuzórikus felsőbbrendűség érzetét, és ide kapcsolják az énvédő mechanizmusok jelentőségének hangsúlyozását is. Az áldozathibáztatás jelensége a gyakorlatban az online felületeken egyre szélesebb körben jelenik meg. A média és a közösségi oldalak térnyerése lehetőséget biztosított arra, hogy létrejöjjenek olyan közösségek, melyeknek tagjait hasonló témák foglalkoztatják, hasonló problémák kötik össze. Ezek a közösségek nem a segítségnyújtást helyezik a középpontba, sokkal inkább egy olyan empatikus közeg megteremtését célozzák, melynek tagjai úgy érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. Ezt a jelenséget felismerve jelent meg a #MeToo mozgalom, mely a szexuális erőszakot elszenvedők számára egy egyszerű módot teremtett arra, hogy bárki felvállalhassa a vele történteket és egy olyan közösség részévé váljon, amelyben a hasonló tapasztalatokkal rendelkezők támogatják a nélkül is, hogy részletesen elmesélné a vele történteket. A személyes jelentőségen túl a mozgalom sikeresen feltárta azt is, hogy milyen nagy számban vannak olyanok, akiket a szexuális erőszak érint és eddig nem merték azt megosztani a nyilvánossággal. Az online felületeken közzétett információk az adott online közösség tagjain - az érintetteken - kívül bárki számára elérhetőek, ezzel a szexuális erőszak témaköre bekerült a szélesebb, véleményformáló nyilvánosság körébe. Az ezzel kapcsolatban kialakult véleményekre nagy hatást gyakorolnak a társadalmunkban meglévő nemi sztereotípiák, amelyek főképp a férfi-nő kapcsolatokról és a két fél közötti hierarchikus viszonyról kialakított képet tükrözik. A médiumokban a nőkről többször olvashatunk áldozathibáztató megnyilvánulásokat, hiszen a nemi sztereotípiák által meghatározott nőkép könnyebben összekapcsolható az áldozati szereppel. Az áldozathibáztatás kiterjedt pszichológiai szakirodalma és a jelenség társadalmi megjelenésen vetheti fel a témakör vizsgálatának jelentőségét.hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.coursePszichológiahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent54hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/267867
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectáldozathibáztatáshu_HU
dc.subjectmetoo
dc.subjectnemi különbségek
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Személyiségpszichológiahu_HU
dc.titleAz áldozathibáztatás háttértényezőinek vizsgálata, különös tekintettel a nemi különbségekrehu_HU
dc.title.subtitleEmócióészlelési különbségek autista és nem autista általános iskolások körébenhu_HU
dc.title.subtitleHatalom és konformitás összefüggése a honvédségi szervezetekbenhu_HU
dc.title.subtitleSzeparációs szorongás a Waldorf-pedagógia tükrébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)