Szakdolgozatom témája az EK10 fűtőelem gyártástechnológiájának kidolgozása volt. Ezt a fajta fűtőelemet a BME-oktatóreaktorban 1971 óta alkalmazzák. A fejlesztés egyik lehetőségeként a felső végzáró átalakítását végeztem el. Dolgozatom első részében elemeztem a hazai elektromos áram termelés lehetőségeit. Az erőművek általános bemutatása után részletesen elemeztem a megújuló és nem megújuló energiaforrások felhasználásával működő erőműveket. Kitértem a kombinált erőművekre, biomasszából nyert energiatermelésre és bemutattam az ajkai erőművet. Kitértem a széndioxid kibocsátásra az Európai Unióban és bemutattam a hazánk földrajzi adottságából fakadó energiaforrások felhasználását. Ezután elemeztem az energiatermelést az atomreaktorok felhasználásával és részletesen bemutattam a működésüket és a reaktorok felépítését. Bemutattam a Paksi Atomerőművet és a VVER440/213-as reaktor felépítését és a szabályozó rudak szerepét a primer körben. A dolgozatom további részében a reaktort illetően az érvényben lévő biztonsági követelményeket és az említett reaktorhoz tartozó üzemanyagpálcák felépítését taglalta. Dolgozatom negyedik részében a BME-oktatóreaktor fűtőelemének szerepével és felépítésével foglalkoztam. Meghatároztam a fűtelem burkolatának anyagát és egyenértékű anyagminőséget kerestem. A következőekben az EK-10 fűtőelem végzárójának módosítását végeztem el. Az első lépésben meghatároztam a kazetta felső zárófedelének anyagminőségét és módosítást végeztem a hegesztett kötések kikerülésére. Végeselem módszerrel meghatároztam az elmozdulást, amely terhelés során keletkezik. Továbbá meghatároztam a feszültséggyűjtő helyet, amelyet előre feltételeztem. Egy gyengébb anyagminőséget vettem alapul a végeselem modellezéshez, így garantált a minimális követelmény a túlbiztosítást illetően. Dolgozatom utolsó részében meghatároztam a gyártástechnológiához kapcsolódó peremfeltételeket, mint a gépválasztás. A gépválasztás során azt a mérnöki döntést, hoztam, hogy lehetőséget kell biztosítani további automatizálási lehetőségeknek. A gépkiválasztást követően elkészítettem a lehetséges megmunkálási sorrendet és az ehhez szükséges szerszámválasztást. A technológiai sorrendhez és a géphez igazítottam a maximális teljesítményigényt. A gátat ebben az esetben a fordulatszámkorlát jelentette, amely bár csökkenti a termelékenységet, mégsem befolyásolja a két cella darabidejét