Vidékfejlesztési eredmények tapasztalatai az Abaúj-Hegyközi kistérségben

dc.contributor.advisorTikász, Ildikó Edit
dc.contributor.authorHován, Istvánné
dc.contributor.departmentDE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-06-07T08:56:31Z
dc.date.available2010-06-07T08:56:31Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-06-07T08:56:31Z
dc.description.abstractSzakdolgozatom témájának az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013-as időszakra vonatkozó, III. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek (a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a falumegújítás és –fejlesztés, a vidéki örökség megırzése és fenntartható fejlesztése), valamint a IV. tengelyes LEADER intézkedéseinek eredményeit és tapasztalatait választottam. Meg kívánom vizsgálni, hogy ez a támogatás milyen hatást gyakorol az Abaúj-Hegyközi kistérségben élőkre, a kis- és középvállalkozásokra, továbbá, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában, melyen lehetıségek nyíltak meg a vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok előtt. Ahhoz, hogy a lehetıségeket felismerjük, szükséges megismerni a jelenlegi helyzetet. Szekunder adatbázisból végzett vizsgálataim során bemutatom a gazdasági adottságokat, a támogatási rendszert, azok fő elemeit. Mint az Abaúj-Hegyközi kistérség Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítése érdekében közösen kidolgozott kistérségi cselekvési tervet is bemutatom. Külön fejezetben tárgyalom a kistérségben mőködı KKV-k jelenlegi helyzetét, a vállalkozások, önkormányzatok felkészültségét, részvételét a programokban. Meggyızıdésem, hogy az EU csatlakozás nyújtotta lehetőségekkel akkor tudunk hatékonyan élni, ha felmérjük helyzetünket, információkat győjtünk, korszerő menedzsment és marketing eszközöket alkalmazunk, versenyhelyzetünk javítására törekszünk. A vállalkozások tőkésítettsége messze alatta van az átlagnak, külsı forrásokhoz sokkal nehezebben jutnak, mint az átlag. Versenyképességüket rontja a magas élőmunka-igény, mert Magyarországon a munkabérek közterheinek mutatói magasan felette vannak a versenytárs-országok összehasonlító mutatóinak. Fentieken túl súlyos problémát jelent az alacsony termelékenységük. Ennek okai között szerepel többek között a korszerőtlenebb technika alkalmazása, a rendelkezésre álló munkaerő alacsony képzettsége és kvalitása. Véleményem szerint a vállalkozások gazdaságpolitikával szembeni igényeik változatlanul az adózás és a támogatási rendszer módosítására vonatkoznak, illetve a különböző, túlzott adminisztrációs terhek csökkentésére. A kormányok a források nagy részét befektetés ösztönzésre fordították, melyeket beruházási értékhatárhoz is kötöttek, ezért ezek a források a kistérségben mőködı KKV-k számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ÚMFT forrásai az önkormányzatoknak, nagyvállalatoknak szólnak. Az ÚMVP intézkedései ezzel szemben lehetőséget teremtettek a kistérségben is a magánszemélyek, KKV-k, civil szervezetek, de az önkományzatok számára is, hogy akár már pár millió Ft-os fejlesztési forráshoz juthassanak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. § (1) bekezdése alapján készült.hu_HU
dc.description.courseRegionális és térségi vidékfejlesztési szaktanácsadóhu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/97165
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectAbaúj-Hegyközi kistérséghu_HU
dc.subjectdemográfiahu_HU
dc.subjectÚMVPhu_HU
dc.subjectvidékfejlesztéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Vidékfejlesztéshu_HU
dc.titleVidékfejlesztési eredmények tapasztalatai az Abaúj-Hegyközi kistérségbenhu_HU
dc.title.translatedExperiences of Rural Development’s results int he Abaúj-Hegyköz Regionhu_HU
Fájlok